„Járjunk is a lélek szerint!”
Gal 5,18-25 - Ha a Lélek vezet titeket, nem vagytok a törvény alatt. A test cselekedetei nyilvánvalók: paráznaság, tisztátalanság, bujaság, bálványimádás, mágia, ellenségeskedés, viszálykodás, versengés, harag, veszekedés, széthúzás, szakadás, irigykedés, részegeskedés, tobzódás és hasonlók. Ezekről előre mondom nektek, mint előbb is mondtam, hogy akik ilyen dolgokat tesznek, nem nyerik el Isten országát. A Lélek gyümölcsei pedig: a szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Ilyenek ellen nincsen törvény. Akik pedig Krisztus Jézuséi, megfeszítették testüket a vétkekkel és a kívánságokkal együtt. Ha a Lélek által élünk, járjunk is a Lélek szerint!
Lk 11,42-46 - De jaj nektek, farizeusok! Mert tizedet adtok a mentából, a rutából és minden veteményből, de elhanyagoljátok az igazságot és az Isten szeretetét. Ezt meg kell tenni, azt nem szabad elhagyni. Jaj nektek, farizeusok! Mert szeretitek a főhelyeket a zsinagógában, és a köszöntéseket a piacon. Jaj nektek, mert olyanok vagytok, mint a jeltelen sírok, amelyek fölött emberek járnak, anélkül, hogy tudnának róla.” Erre a törvénytudók közül az egyik ezt mondta neki: „Mester! Ha ezt mondod, minket is gyalázol.” Ő ezt felelte neki: „Jaj nektek is, törvénytudók! Mert elviselhetetlen terheket raktok az emberekre, magatok pedig egy ujjatokkal sem érintitek a terheket.
/:„Járjunk is a lélek szerint!” Engedjem, hogy a lélek formálja a szellemet és uralja a szívet!
Bizony a család papja és a család anyja, mint egészséges egyének alkotják a család magját. A család papja, ki lelke és szelleme kell legyen a családnak, a szeretet Istenének felkentje, nincs más hatalom fölötte, csak az Isten, de társa a család anyja, ki szíve melegével, alázattal engedelmes Istennek és elfogadja, hogy szíve melege kevés de fontos, ezért aláveti magát - a szeretet parancsa szerint a lélek és szellem felkentjének, így hűséges társává lesz a szeretetben.
Az egyén méltósága ebben a közösségben nem sérül, sőt, megerősítést biztosít, a másikban, és a kettő végtelen teljességét tölti be Isten kegyelmével. Törvény feletti e közösség, mégis feltételezi a törvényességi kereteket, ahhoz, hogy törvény felettivé lehessen. Természetesen, e teljességét a család nem érheti el, ha abban a két fél nem jut el a hit teljességében emberi egyéni méltóságára, sérült, sérülékeny, és e sebei kezelésére nem hajlandó. A szentségi közösség feltétele, hogy e szentségi közösséget hitében a két személy elfogadja, a szentségi létét ápolja, gondozza, és annak alárendelje még törékenységét, gyengeségét is. Bizony mindannyiunkra, de különösen a családra – mely két ember összefogására épül – igaz Szent Pál magára vonatkoztatott, felismert bölcsessége, hogy erőm gyengeségemben van (2Kor 12,9). Fel kell ismernünk magunk képtelenségét, és tudni kell elfogadni a másikban való kiegészülésemet, akivel, lehetek Istenben és a családban is teljes, különösen azok számára, kik erőtlenségükben számítanak a szülőre, sőt, akiket Isten azokra bízott! Nincs magamban bölcsességem, csak Istenben! De ezt el kell tudnom fogadnom tőle, és ezért naponta rá kell bíznom magam, úgy szellemére, kegyelmére, mint tanítására. Keresnem kell a megszólítását az Írásban, az Igazság bölcsességét kérve, nem nélkülözhetem ezt; és, ha ehhez még társat is adott Isten, akkor az külön kegyelme, mert annak kell felfognom, nem kételkedve benne, de szeretettel, hálával, szelídséggel, és alázattal elfogadni és élni vele. Kötelességem, hogy egyéniségem egészséges fejlődésén munkálkodjak, időt, erőt, energiát fordítva rá! Mert üdvösségemért magam vagyok egyedüli felelős, és e felelősségem abban kell, hogy megmutatkozom, hogy buzgalommal munkálkodom azon, hogy mire e világi utam végére érek, addigra a lelkem egészen alkalmassá lehessen az örök életre! De mivel nem tudom az időt, a mindennapokat kell egészen Isten szeretetében megélnem! Imádság, alázat, szelídség, megengedésében, hogy akaratom ellenében is Isten akarata teljesüljön rajtam.
Azt mondja Pál, hogy akik a test cselekedetei szerint élnek, azok „nem nyerik el Isten országát”! Mondhatom, kemény beszéd ez, de ha nem értem meg, és nem vagyok képes kihallani belőle Isten megszólítását, és annak nyomában lelki emberré változni, akkor ítéletemmé lesz! Hogy hogyan kell értenem, a leki emberré válást, arra Barsi Balázs atya ad eligazítást: „Test és lélek Szent Pál szóhasználatában nem egyfajta platóni vagy buddhista ellentétpár, hanem az öntörvényű és az Isten Lelke szerinti élet szembeállítására szolgáló kifejezés. Vagyis testi ember nemcsak az, aki testies (kicsapongó, parázna, fajtalankodó), hanem mindaz, aki – akár testi, akár lelki életében – Isten törvényei helyébe saját megromlott emberi természetének késztetéseit állítja, s így Isten nélküli, önközpontú, az örökkévalóságra érdemtelen életet él. Lelki ember pedig az, aki épp ellenkezőleg – akár testi, akár lelki életében – Isten felé gravitál. Ennek fényében át kell értelmeznünk a „lelki élet” kifejezést is, mely igen sokak számára csak bizonyos kifejezetten vallási cselekedeteket jelent, mint amilyen az elmélkedés, imádság, szentírásolvasás. Holott Szent Pál szótárában – azaz valódi keresztény értelemben – a lelki élet nem kevesebb, mint teljes emberi élet, mégpedig a Szentlélek hatása alatt. A lelki élet tehát felölel minden emberi cselekvést, a testi cselekvéseket is. A szentségi házasságban történő szerelmes testi egyesülés például a lelki élet része, míg a kevélység, még ha lelki cselekvésben nyilvánul is meg, mindenestül a testi ember sajátja. Jó külön odafigyelni a test cselekedeteinek Szent Pál-i felsorolásában szereplő bálványimádásra és babonaságra, amely ma újult erővel kísérti a keresztényeket. A horoszkópkészítés, a jósoltatás, a kártyavetés, a reiki-beavatás és az ezekhez hasonlók mind a testi ember cselekedetei, aki tudva-tudatlanul, félig komolyan, félig játszva, de a világot isteníti és a sorsban hisz, nem pedig a szabad Isten titokzatos, a mi szabadságunkat is tiszteletben tartó gondviselésében.”
Istenem gondviselő szeretetedre akarok hagyatkozni, és a szerint élni, hogy életem egyetlen napja se távolítson el, inkább közelebb vigyen üdvösségemhez, és életem, szeretteim és a reám bízottak üdvösségét is szolgálja. Add meg nekem, el nem hanyagolva „az igazságot és az Isten szeretetét”! Áme:/
