Nem viaskodni a szeretettel
1Pét 1,3-9 - Áldott legyen Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, aki nagy irgalmasságával élő reménységre szült újjá minket, Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által, romolhatatlan, szennyezetlen és hervadhatatlan örökségre, amely a mennyekben fenn van tartva számotokra. Isten ereje megőriz titeket az üdvösségre, amely készen áll, hogy az utolsó időben kinyilvánuljon. Ennek örülni fogtok, ha most szomorkodnotok kell is egy kissé a különféle kísértésekben, hogy hitetek próbája a romlandó aranynál - melyet tűz által próbálnak meg - sokkal értékesebbnek bizonyuljon dicséretetekre, dicsőségetekre és tisztességetekre Jézus Krisztus megjelenésekor, akit bár nem láttatok, szerettek; akiben, bár most sem látjátok, hisztek; s mivel hisztek, örvendezni fogtok kimondhatatlan és megdicsőült örömmel, elérve hitetek célját, lelketek üdvösségét.
Mk 10,17-27 - Amikor kiment az útra, odafutott hozzá valaki, térdreesett előtte és megkérdezte: „Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” Jézus erre azt mondta neki: „Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egyedül az Isten. Ismered a parancsokat: Ne ölj, ne törj házasságot, ne lopj, hamisan ne tanúskodj, ne csalj, tiszteld apádat és anyádat!” [Kiv 20,12-16; MTörv 5,16-20] Az illető azt felelte neki: „Mester! Ezeket mind megtartottam ifjúságom óta.” Akkor Jézus rátekintett, megkedvelte őt, és azt mondta neki: „Egynek vagy még híjával: menj, add el, amid van, s add a szegényeknek, akkor kincsed lesz a mennyben. Azután jöjj, kövess engem!” Erre a szóra az elkomorult és szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt. Jézus pedig körültekintett és azt mondta tanítványainak: „Milyen nehezen jutnak Isten országába azok, akiknek nagy vagyonuk van!” A tanítványok csodálkoztak szavain. Jézus pedig újra megszólalt, és ezt mondta nekik: „Fiaim! Bizony, nagyon nehéz az Isten országába jutni azoknak, akik a vagyonban bíznak! Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bemenni Isten országába.” Azok erre még jobban csodálkoztak, és egymást kérdezgették: „Akkor hát ki üdvözülhet?” Jézus azonban rájuk tekintett és így szólt: „Az embereknek lehetetlen ez, de Istennek nem; mert Istennek minden lehetséges” [Ter 18,14; Jób 42,2].
/:Örömhír Péter levele. „Isten ereje megőriz titeket az üdvösségre”! Ez az újjá szült remény, amit mi annyira nem is érzékelünk, hogy új, hiszen ebben élünk, nem úgy, mint az első keresztények. Mégis, a kísértések ugyanazok, mint akkor, amelyek reményünket folyton folyvást elbizonytalanítják. Egyet azonban tudnom kell, hogy Isten jól ismeri gyengeségemet, önámításomat, próbálkozásomat, és kudarcaimat is, de szeret, és nem mond le rólam, egyikünkről sem. Ez oly boldogító! Ez az, amit minden emberben szerethetek, akkor is, ha ismerem vétkét, és készen vagyok rá, hogy megítéljem, de még sem teszem, inkább imádkozom érte, akarom, hogy megtérjen, ahogy magam megtérését is!
Korábban nagy hiteleket vettem fel, abban a reményben, hogy azzal elérhetem, megszerezhetem biztonságomat. Aztán rájöttem, hogy minden anyagi a földhöz bilincsel, és az odafönt valóktól egyre jobban eltávolít. Bizony, minden hitel is a mammon ügyeskedése, aki azt akarja így elérni, hogy magához láncoljon, e világhoz kösse béklyóimat. Mi embernek nem, Istennek az is lehetséges, erről is felismerhetlek, hogy kezedben tartod életem, mert Te nem ezt az utat szánod nekem, nem ezt várod tőlem, nem hagyod, hogy a mammon kerítsen hatalmába. De jó! Te teszel gazdaggá engem, Te akarsz gondoskodni a rám bízottakról is. „Add el mindenedet, … jöjj, kövess engem!” Hallom hangodat, követni akarlak, mindörökké! Szűz Mária, Keresztények segítsége, gyűjt egybe bennünket kötényedbe, és terelj bennünket Szent Fiadhoz, hogy ott lejük meg nyugalmunkat és békénket! Ámen:/
