Elviselni mi igazságtalanság, mert a megigazultnak nincs nagyobb kincse Isten igazságánál!
1Kor 6,1-11 - Hogyan merészel közületek bárki, ha peres ügye van a másikkal szemben, a hitetleneknél keresni igazságot és nem a szenteknél? Vagy nem tudjátok, hogy a szentek fogják a világot megítélni? Ha pedig ti fogjátok megítélni a világot, talán méltatlanok vagytok arra, hogy jelentéktelen dolgokban ítélkezzetek? Nem tudjátok, hogy angyalok fölött fogunk ítélkezni? Mennyivel inkább világi dolgok fölött! Amikor tehát világi dolgokban pereskedtek, azokat teszitek meg bírónak, akik az egyházban semmit sem számítanak? Azért mondom ezt, hogy szégyelljétek magatokat! Ennyire nincs köztetek egyetlen bölcs ember sem, aki ítéletet tudna mondani testvérei ügyében? Testvér a testvérével pereskedik, és pedig hitetlenek előtt? Egyáltalában már az is hiba nálatok, hogy peres ügyeitek vannak egymással. Miért nem viselitek el inkább az igazságtalanságot? Miért nem tűritek el inkább a károsodást? Sőt, ti idéztek elő igazságtalanságot és okoztok kárt, mégpedig testvéreknek! Vagy nem tudjátok, hogy az igazságtalanok nem részesülnek Isten országában? Ne ejtsétek tévedésbe önmagatokat: sem paráznák, sem bálványimádók, sem házasságtörők, sem kéjencek, sem férfiakkal paráználkodó férfiak, sem tolvajok, sem kapzsik, sem iszákosak, sem átkozódók, sem rablók nem részesülnek Isten országában. Bizony, ilyenek voltatok néhányan; de megmosakodtatok, megszentelést nyertetek, és megigazultatok az Úr Jézus Krisztus nevében, a mi Istenünk Lelke által.
Lk 6,12-19 - Történt pedig azokban a napokban, hogy kiment a hegyre imádkozni, és az egész éjszakát Isten imádásában töltötte. Másnap magához hívta tanítványait, és kiválasztott közülük tizenkettőt. Ezeket elnevezte apostoloknak: Simont, akit Péternek is nevezett, és Andrást, a testvérét, valamint Jakabot és Jánost, Fülöpöt és Bertalant, Mátét és Tamást, Jakabot, Alfeus fiát és Simont, akit Zelótának neveznek, Júdást, Jakab fiát, és iskarióti Júdást, aki áruló lett. Majd lement velük és megállt egy sík helyen. Vele volt tanítványainak egy nagy csoportja és hatalmas népsokaság egész Júdeából, Jeruzsálemből, Tírusz és Szidon tengermellékéről, akik eljöttek, hogy hallgassák őt és meggyógyuljanak betegségeikből. Akiket pedig tisztátalan lelkek gyötörtek, meggyógyultak. Az egész tömeg érinteni akarta őt, mert erő áradt ki belőle, és meggyógyította mindnyájukat.
/:Megint eltelt egy nyár, amikor megint nem találtam rá alkalmas éjszakát, amikor a szabad ég alatt, a város zajától eltávolodva, egy egész éjszakát Isten imádásában töltöttem volna el. Pedig megtehettem volna, lehetett volna rá alkalmat találni. De nem tettem meg, mert nem volt rá elég erős indíttatásom, pedig lett volna kikért, kikkel, és amiért imádkoznom. Jézus bizonyítja, hogy mekkora erő, kegyelem, hatalom van Istennel megélt személyes kapcsolatban. Az elköteleződés, a magam egészen odaajánlása Istennek, az Ő szolgálatára. Mert az élet bármelyik porondján is állok, mesterségemet Istennek elkötelezett tudattal kell megélnem, hitvallásomat hivatásomban kell cselekvővé váltanom, melyhez az elhatározás egyedül nem elég, azt Istennel egységben kell megtennem. Nem perlekedve, hanem alázattal Istennek, a világtól elszenvedett kicsinyes csalódásokkal mit sem törődve. Mert arra ne fordítsak feleslegesen energiát, ami elvonhatja Istentől figyelmemet. Ha beleolvasunk a történetbe, amit Máténál is megtalálunk, ott Máté megírja, hogy Jézus, mikor kiválasztotta a tizenkettőt, akkor küldetést is adott nekik, „Menjetek és hirdessétek: Közel van a mennyek országa! A betegeket gyógyítsátok meg, a halottakat támasszátok fel, a leprásokat tisztítsátok meg, a gonosz lelkeket űzzétek ki! Ingyen kaptátok, ingyen is adjátok.” [Mt 10,7-8]. De intette, őket a pogányoktól és a szamariaiaktól, inkább Izrael házának megtévedt juhaihoz küldi őket. Azokhoz, akik talán nem is a maguk hibájából tévelyegnek, csak, mert a világ dolgaiban nem ismerik ki magukat, nem találnak világosságra. Tehát, bölcsességet is ad a küldetéshez.
Magamra vonva Jézus példáját, meg kell találnom nekem is azt a legbensőbb együtt élő megtapasztalást Istennel, amiből erőt kaphatok, hogy szolgálatára képessé lehessek, hogy mire küldetést kaptam, ahhoz erőm is legyen azt megtenni! „Bármit kértek hittel az imádságban, megkapjátok.” [Mt 21,22] Hol a hitem? Lám, az imádságos élet az, ami legjobb bizonyítéka hitemnek! „Adjátok meg az Úrnak a nevét megillető dicsőséget, és szent udvarában imádjátok az Urat!” [Zsolt 29,2] „Magasztallak egész életemen át, s nevedben emelem imára kezem.” [Zsolt 63,5] „Ám én, Uram, tehozzád kiáltok, már hajnalban eléd száll imám.” [Zsolt 88,14]
Istenem, ne hagyj nyugtot nekem, míg imádásodban el nem fogy önző énem, egyedül szeretetedből vágyom lenni! Ámen:/
