Nem a törvény által igazulunk meg
Gal 5,1-6 - Erre a szabadságra tett szabaddá minket Krisztus. Legyetek tehát állhatatosak, és ne vegyétek magatokra ismét a szolgaság igáját. Íme én, Pál, mondom nektek, hogy ha körülmetélkedtek, Krisztus semmit sem használ nektek. Újra tanúságot teszek minden ember előtt, aki körülmetélkedik, hogy köteles az egész törvényt megtartani. Elszakadtatok Krisztustól, akik a törvényben keresitek a megigazulást, kiestetek a kegyelemből. Mert mi a Lélek által, hitből várjuk a megigazulás reményét. Hiszen Krisztus Jézusban sem a körülmetélés nem ér semmit, sem a körülmetéletlenség, csak a hit, amely a szeretet által munkálkodik.
Lk 11,37-41 - Miközben beszélt, egy farizeus megkérte, hogy ebédeljen nála. Ő bement hozzá, és asztalhoz ült. A farizeus pedig megütközött magában, amikor látta, hogy evés előtt nem mosott kezet. Ekkor az Úr azt mondta neki: „Ti farizeusok ugye megtisztítjátok a pohár és tányér külsejét? A bensőtök azonban tele van rablással és gonoszsággal. Esztelenek! Aki a külsőt alkotta, nem az alkotta azt is, ami benne van? Ami bennetek van, abból adjatok alamizsnát, és akkor minden tiszta lesz számotokra.
/:Nem a törvény által igazulunk meg, hanem a hit által! De a hitünk kegyelem, ahogy a szeretet táplálja, aki az Isten. Nekem az Isten szeretetét kell felismernem magamon, aki betölteni jön, hogy megigazulttá legyek. Ha megigazulttá tenni akar, akkor javamat akarja, akkor nincs ellenemre – akkor szeretetből teremt, hogy szeretve legyek, és szeretetre legyek képes. A lélek a tudatomra akar hatni, hogy kivessek magamból mindent, ami nem a szeretetből van, és ami nem a szeretetért van. Mit ér a törvény, ha a szeretet nem hatja át?
Amíg a törvény van bennem, de a szeretet nem nemesíti, addig a törvény magamért való, kívülről hat rám; amikor a szeretet váltja életre a törvényt, akkor világosságra gyújt, és rájövök, hogy a törvény tisztelete a másik ember tiszteletére való, és jó. Így többé már nem teher, hanem igényem, belőlem táplálkozik, szolgálatom részévé lesz.
Istenem, köszönöm jelenlétedet, mely éltet, és terel, hogy életem őszinte vallomássá válhasson, mikor többé már vágyaim értékemmé és létem éltetőjévé lehetnek, Benned letisztultan! Mert egyetlen dologra van szükségem: „fölemelni a lelket és szeretni!” (Pio atya) Ámen:/
