Rá figyelni, és úgy élni!
Róm 11,1-2a.11-12.25-29 - Azt kérdem tehát: Vajon elvetette Isten az ő népét? Szó sincs róla! Hiszen én is izraelita vagyok, Ábrahám utóda Benjamin törzséből. Isten nem taszította el népét [Zsolt 94,14], amelyet eleve magáénak ismert. Vagy nem tudjátok, mit mond az Írás Illésről, hogyan tesz panaszt Istennél Izrael ellen? Azt kérdem mármost: Vajon úgy botlottak-e meg, hogy végleg elessenek? Semmiképpen sem. Ellenkezőleg, az ő vétkükből üdvösség támadt a pogányoknak azért, hogy őket versengésre serkentse. Ha pedig már a vétkük is nyereség a világnak, és mulasztásuk gazdagodás a pogányoknak, mennyivel inkább az lesz a beteljesedésük! Nem akarom, testvérek, hogy saját bölcsességetekre hagyatkozzatok, és meg ne ismerjétek azt a titkot, hogy a vakság Izraelnek csak egy részében következett be, addig, amíg a pogányok összessége be nem lép, s így majd egész Izrael üdvözül, amint meg van írva: „Eljön a Szabadító Sionból, és elfordítja Jákobtól a gonoszságot [Iz 59,20-21 G]. S ez lesz velük a szövetségem, amikor elveszem a bűneiket” [Jer 31,33-34]. Ők az evangéliumot tekintve ellenségek ugyan a ti javatokra; a kiválasztottságot tekintve azonban igen kedvesek az ősök kedvéért. Isten ugyanis nem bánja meg adományait és hívását.
/:„Azt kérdem tehát: Vajon elvetette Isten az ő népét? Szó sincs róla!” Pál arra hívja fel a figyelmemet, hogy nincs semmi ezen a világon – amíg a világ fenn áll – Isten végítéletéig, ami ne változna. Merjek optimista lenni, mindig pozitívan gondolkodni, „ha Isten velem, ki ellenem”! Még ami rossznak látszik, ami csüggedésre adna okot, Isten által jót teremhet! „Vétkük is nyereség a világnak”, hiszen Isten „nem bánja meg adományait és hívását”. Az ember reménye Istenben van! Minden bűnt az Isten megbocsátása követhet, ha … ! Ha én el is esem, mert a magam bölcsességére hallgatok, családom, népem, ha Isten igazságát élik, megigazulhat. Mert Isten mindannyiunknak személyesen ajánlja fel az örök életet, Isten országában a lakhelyet, a megváltás műve által, mely az Ő alkotása! Ne féljek hát ellenségeimtől - kik az igazság hitére, és ellenemre tőrnek, ne féljek a megpróbáltatásoktól, a szenvedésektől, a meg nem értéstől – minden javamra van, mert életem, sorsom Isten kezében van! Hinnem kell kiválasztottságomat, személyes meghívottságomat, nem tágíthatok Istentől. És így – ha célom az üdvösségem – az irgalmas Istennel közösségre juthatok. Nem magam érdemeként, hanem kegyelemből!:/
Lk 14,1.7-11 - Történt pedig, hogy Jézus szombaton az egyik vezető farizeus házába ment étkezni, és azok figyelték őt.
A meghívottaknak pedig példabeszédet mondott, mert megfigyelte, hogy hogyan válogatják az első helyeket. Ezt mondta nekik: „Amikor lakodalomba hívnak, ne ülj az első helyre. Mert ha nálad előkelőbbet is meghívtak, odajön az, aki téged és őt is meghívta, és azt mondja neked: „Add át a helyedet!” És akkor szégyenszemre az utolsó helyet kell elfoglalnod. Ha tehát meghívnak, menj, telepedj le az utolsó helyre. Akkor odajön majd az, aki meghívott, és ezt mondja neked: „Barátom! Menj följebb!” Így tiszteletet ébresztesz az egész vendégsereg előtt. Mert aki magát fölmagasztalja, megalázzák, és aki magát megalázza, fölmagasztalják.”
/:Ha merek a végére maradni, az utolsó helyet elfoglalni, kockáztatva azt is, hogy ott ragadok, hogy senki sem vesz észre, akkor alázatos vagyok, nem magamat akarom előre tolni, középre állítani. Az a fontos számomra, hogy ott lehetek, Velük ünnepelhetek, Őket ünnepelhetem - az szeretet, nem a magam szeretete, de magamat adom Nekik, hozzá adom magam az Ő örömükhöz.
Magam e gyengédségre kevés vagyok, mert az élettől állandó visszaigazolást várok arra, hogy én helyesen cselekszem. Mert önmagamhoz, és a környezetemhez mérem magam. Jézus azt mondja, hogy vegyem észre, hogy Ő itt van a környezetemben, és bennem, az igazsága éltető erő, melyhez, ha igazítom életemet, értékrendemet, akkor minden javamra válik. Az utolsó helyen is örömömet lelhetem, mindegy, hogy hol állok, csak ott legyek, ahol Ő van, ne akarjak máshol lenni! Az Isten igazsága biztonság, abban tökéletesedni, abban megnyugodni – és az Ő békessége fog belém költözni. Rá figyelni, és úgy élni – segíts Istenem! Ámen:/
