Követeddé lenni
Iz 26,1-6 - Azon a napon majd ezt az éneket éneklik Júda földjén: „Erős városunk van nekünk, oltalmul szolgál kőfal és bástya. Nyissátok ki a kapukat, hadd vonuljon be az igaz nemzet, mely megtartja a hűséget! Szándéka szilárd: megőrzöd a békét, a békét, mert benned bízik. Bízzatok az Úrban örökkön-örökké, mert az Úr örök Kőszikla! Mert ledönti a hegyen lakókat, a kérkedő várost megalázza, földig alázza, porba sújtja. Láb tapossa, szegények lába, szűkölködők léptei.
Mt 7,21-27 - Nem mindenki, aki azt mondja nekem: „Uram, Uram!”, megy be a mennyek országába, csak az, aki megteszi Atyám akaratát, aki a mennyben van. Mert mindenki, aki hallgatja ezeket a szavaimat és követi azokat, hasonló az okos emberhez, aki a házát sziklára építette. Szakadt a zápor, jöttek a folyamok, fújtak a szelek és nekizúdultak a háznak. De az nem dőlt össze, mert az alapjait sziklára rakták. Mindaz pedig, aki hallgatja ezeket a szavaimat, de nem cselekszi meg azokat, hasonlít majd a balga emberhez, aki a házát homokra építette. Szakadt a zápor, jöttek a folyamok, fújtak a szelek és nekizúdultak a háznak. Az összedőlt, és nagy lett a romlása.
/:„Aki megteszi Atyám akaratát”, „aki hallgatja ezeket a szavaimat és követi azokat” okos ember. Az okos ember megy a mennyek országába, nem az okoskodó; az balga! Örök kőszikla az Úr, melyre építhetem bölcsességemet, mit okos ember más kárán tanul meg, de tanulni nem szégyen! Tanítható vagyok? Van bennem alázat arra, hogy tanuljak? Elég volt okoskodásaimból, megfizettem már az árát. Terhemmé vált az életem, mit keresztemként viselek. Ma már tudom Uram, oly jó, hogy Te biztos pont vagy az életemben, aki terhemet hordozni is képes vagy, oly nagy a Te szereteted! Rád bízom magam, szavaidra figyelek, kitárom szívemet, hogy el ne vétsek egyetlen intésedet se. Követni akarlak, mint örök kősziklámra alapozom életemet Rád, hogy országod legyen otthonom. Uram, méltóságodba emelj fel, ne hagyj gyengeségeimbe veszni. Ámen:/