Az időben gazdagodni
Bar 5,1-9 - Jeruzsálem, vesd le a gyász s az ínség ruháját, s öltsd magadra mindörökre Isten dicsőségének szépségét! Öltsd fel Isten igazságának köntösét, s tedd fejedre az örök dicsőség koronáját, mert Isten megmutatja rajtad fényességét mindenkinek, aki az ég alatt van. Isten ezt a nevet adja neked örökre: „Igazságosság békéje” és „Jámborság dicsősége”. Kelj föl, Jeruzsálem, állj a magaslatra, és tekints keletre! Nézd, mint gyűlnek egybe fiaid, napkelettől napnyugatig a Szentnek szavára, és ujjonganak, mert Isten megemlékezett róluk. Gyalog távoztak, ellenség hajtotta őket, de Isten vezeti vissza, s úgy hozza őket, mint királyi sarjakat. Isten parancsot adott, hogy hordják el mind a magas hegyeket s az örök halmokat, a völgyeket meg töltsék fel, hogy sík legyen a föld, és Izrael biztosan haladhasson Isten dicsősége alatt. Az erdők és az illatos fák Isten parancsára mind árnyékot nyújtanak Izraelnek. Isten vezeti majd Izraelt örömben, dicsőségének fényében, s kíséretül adja nekik irgalmát és igazságosságát.
/:Hitvallás, tanúságtétel: „öltsd magadra mindörökre Isten dicsőségének szépségét! Öltsd fel Isten igazságának köntösét”, és „Isten megmutatja rajtad fényességét mindenkinek, aki az ég alatt van”! Ahhoz, hogy Isten „fényességét” beteljesítse, előbb nekem kell belé öltöznöm! Nekem kell igazságában és dicsőségében élnem. Ez az én, mint kereszténynek hivatásom, küldetésem, a „világi papság, szent nemzet” feladata. Uram add, hogy sóként sós legyek! Ízemet ne veszítsem. Ámen:/
Fil 1,4-6.8-11 - és mindig, minden imádságomban örömmel könyörgök mindnyájatokért, mivel részt vesztek az evangélium szolgálatában az első naptól kezdve mindmáig. Bízom is abban, hogy aki megkezdte bennetek a jó művet, teljessé teszi azt Krisztus Jézus napjáig. Mert Isten a tanúm, mennyire vágyódom mindnyájatok után Krisztus Jézus szeretetében. Azért imádkozom, hogy szeretetetek mindjobban gazdagodjék megismerésben és teljes megértésben, hogy meg tudjátok ítélni, mi a helyes, hogy tiszták és kifogástalanok legyetek Krisztus napjára, telve az igazságnak Jézus Krisztus által szerzett gyümölcsével Isten dicsőségére és dicséretére.
/:A szeretetben tökéletesedni, kiteljesedni. Amennyire magamtól telik. A magam köbtartalmában kel üdvözülnöm. Nem a máséban. A magam képességeit, adottságait kell igazgyöngyé érlelnem. Ez az igazgyöngy a lélek teljessége, melynek addigra kell elérnem, mire a test elsorvad, elenyészik. Ez mikorra lesz? Isten a tudója, de egy biztos időt ad számomra, hogy nemesedjek, csak élnem kell az eséllyel, és nem visszaélnem vele. Uram, segíts, hogy többé ne tékozoljam el időmet, mely a Te legáldottabb ajándékod nekem. Ámen:/
Lk 3,1-6 - Tibériusz császár uralkodásának tizenötödik esztendejében, amikor Poncius Pilátus volt Júdea helytartója, Heródes pedig Galilea negyedes fejedelme, Fülöp, a testvére Itúrea és Trachonitisz tartomány negyedes fejedelme, és Lizániász Abilína negyedes fejedelme, Annás és Kaifás főpapok alatt, elhangzott az Úr igéje Jánoshoz, Zakariás fiához, a pusztában. S ő elment a Jordán egész környékére, hirdette a bűnbánat keresztségét a bűnök bocsánatára, amint írva van Izajás próféta beszédeinek könyvében: „A pusztában kiáltónak szava: „Készítsétek az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit. Minden völgyet betöltenek, minden hegyet és halmot elhordanak; ami görbe, egyenes lesz, a göröngyös pedig sima úttá: és meglátja minden test Isten üdvösségét”„ [Iz 40,3-5].
/:Lukács által idézett e szavakban a puszta a lelki sötétséget, sivárságot, ürességet, közönyösséget, közömbösséget, az Isten igazsága iránti érdektelenséget jelenti. Korunk, ebben talán semmiben sem tér el János korától. Sajnos. De ne a világot nézzem, hanem csak önmagamat, ki kereszténynek tartom magam: a pusztaságomba kiáltott szó eléri lelkemet, vagy a felszínen csupán hullámokat vet, majd hagyom, hogy elcsendesedjen? „Készítsétek az Úr útját”! Belém kel, hogy hasítson, hogy felszakítsa a sajgó Istenhiányt, az eltékozolt éveket most van esélyem pótolni, holnap talán már késő lesz. Ha Jézus eljövetelét vágyom, akkor az én végórámra készülök, mikor az esélyem a jóra megszakad. Most kell cselekednem, szeretnem. Nem elfojtani, nem elhallgatni – hogy megláthassam „Isten üdvösségét”! Uram Te taníts helyesen szeretni! Ámen:/
