Maradj meg szilárdan és higgy!
2Sám 7,18-19.24-29 - Bement erre Dávid király az Úr elé, leült, és így szólt: „Ki vagyok én, Uram Isten, s mi az én házam, hogy engem ennyire felemeltél? Sőt még ez is kevésnek tűnt színed előtt, Uram, Isten, s a messze időre vonatkozólag is szóltál szolgád házáról, mert ez a törvénye az embernek, Uram, Isten! Örökre népeddé tetted ugyanis népedet, Izraelt, s te, Uram Isten, lettél az Istenük. Most tehát, Uram Isten, tartsd fenn szavadat, amelyet szóltál szolgádról s házáról, mindörökké, s tégy, ahogy szóltál, hogy magasztalják nevedet mindörökké és mondják: „A seregek Ura az Istene Izraelnek”” - s akkor szolgádnak, Dávidnak a háza állandó lesz az Úr előtt. Seregek Ura, Izrael Istene, mivel te nyilatkoztattad ki szolgád hallatára a szót: „Házat építek neked”, azért merített szolgád bátorságot arra, hogy ezzel az imádsággal forduljon hozzád. Most tehát, Uram Isten, te Isten vagy és szavad igaz lesz, mert te mondtad szolgádnak e jókat! Méltóztasd tehát megáldani szolgád házát, hogy fennmaradjon előtted örökké, hiszen, Uram Isten, te mondtad és áldásod meg is fogja áldani szolgád házát mindörökké.”
Mk 4,21-25 - Aztán így szólt hozzájuk: „Vajon arra való a gyertya, hogy véka alá tegyék vagy az ágy alá? Nem arra, hogy a tartóra tegyék? Mert nincs rejtett dolog, amely ki ne tudódna, és nincs titok, amely nyilvánosságra ne jutna. Akinek van füle a hallásra, hallja meg!” Majd így folytatta: „Figyeljetek arra, amit hallotok. Amilyen mértékkel mértek, olyan mértékkel mérnek majd nektek is, sőt ráadást is adnak nektek. Mert akinek van, annak még adnak; akinek pedig nincsen, attól még azt is elveszik, amije van.”
/:Kétségeim folyton gyötörnek: Uram, helyesen szeretlek? Azt adom, amire képessé tettél engem, vagy önző és gőgös vagyok? Méltó vagyok egyáltalán a Te szeretetedre?
Ma reggeli üzenetét veszem kezembe Pio atya breviáriumából, aki így szólít meg: „Az élő hit és az Isten által rendelt vezetőkhöz való teljes ragaszkodás fénye világította meg Isten népének útját a sivatagban. Ez a fény világít örökké minden olyan lélekben, amely elfogadja az Atyát. Ez a fény vezette a háromkirályokat a megszületett Messiás imádására. Ez az a csillag, amelyről Bálám jövendölt. Ez a fáklya, amely a magányos lelkek lépteit vezeti. – Ez a fény és ez a csillag és ez a fáklya világítja meg a Te lelkedet is. Vezetik lépteidet, hogy ne ingadozz. Megerősítik lelkedet az isteni szeretetben, és a lélek megy előre örök célja felé.
Te csak sötétséget látsz majd, de ez nem a kárhozat fiait elnyelő sötétség, hanem az, ami körül veszi az örök Napot. Maradj meg szilárdan és higgy! Hidd, hogy ez a Nap beragyogja lelkedet! Épp erről a napról énekelt Isten prófétája: ’A Te világosságodban látunk világosságot …’ [Zsolt 36,10]”
Elcsendesedek, hogy hálát adjak Dávid királlyal, mert érdemtelen vagyok, mégis végtelen szereteteddel hozzám hajolsz Isten, és bátorítasz, csüggedésemben erőt adsz. Most, itt, nekem teljesíted be szavadat: „akinek van, annak még adnak”.
Ki állhat meg előtted bűntelen, de ha alázattal térdel eléd, a Te irgalmad nem marad el!
„Méltóztasd tehát megáldani szolgád házát”, hogy szolgálatomban megdicsőíthesselek téged. Ámen:/
