Őszintén, egészen szeretni az Istent
Oz 14,2-10 - Térj meg, Izrael, az Úrhoz, a te Istenedhez, hisz bűnöd miatt buktál el! Vigyétek magatokkal e szavakat, térjetek az Úrhoz, és mondjátok neki: „Végy el minden gonoszságot, fogadd el a jót, és mi majd ajkunk gyümölcsét áldozzuk néked. Asszúr ne segítsen nekünk, lóra sem szállunk többé, és kezünk alkotásait nem nevezzük többé „Istenünk”-nek. Mert te megkönyörülsz az árván, aki nálad talál irgalmat.” „Meggyógyítom hűtlenségüket, és szívemből szeretni fogom őket, mert haragom elfordult tőlük. Izraelhez olyan leszek, mint a harmat; virul majd, mint a liliom, és gyökeret hajt, mint a Libanon. Kiterjednek ágai, és pompája olyan lesz, mint az olajfáé, és illata, mint a Libanoné. Visszatérnek, hogy árnyékomban lakjanak, gabonát termelnek és rügyeznek, mint a szőlő; hírneve olyan lesz, mint a Libanon bora. Efraim, mi köze neki a bálványokhoz? én hallgatom meg és gyámolítom őt; olyan leszek én, mint a zöldellő ciprus, és tőlem való lesz a gyümölcs, melyet rajtad találnak.” Aki bölcs, értse meg ezeket, aki értelmes, lássa be ezt mind! Bizony, egyenesek az Úr útjai, s az igazak biztosan járnak azokon, de a gonoszok elesnek rajtuk.
Mk 12,28b-34 - Ekkor odajárult hozzá az egyik írástudó, aki hallotta őket vitatkozni. Mivel látta, hogy jól megfelelt nekik, megkérdezte őt: „Melyik a legelső az összes parancs közül?” Jézus így felelt neki: „Az összes parancs közül a legelső ez: „Halld, Izrael! A mi Urunk, Istenünk az egyetlen Úr! Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből!” Ez az első parancsolat [MTörv 6,4-5]. A második hasonló ehhez: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!” [Lev 19,18]. Ezeknél nincs nagyobb parancsolat.” Az írástudó ekkor azt mondta neki: „Jól van, Mester! Helyesen mondtad, hogy egy az Isten, és nincs más rajta kívül; és hogy őt szeretni teljes szívből és teljes értelemből és teljes lélekből és teljes erőből, a felebarátot pedig úgy szeretni, mint önmagunkat - többet ér minden égő és egyéb áldozatnál.” Amikor Jézus látta, hogy milyen okosan felelt, azt mondta neki: „Nem vagy messze az Isten országától.” Ezután senki sem merte őt többé kérdezni.
/:Ozeás úgy mutatja be Istent, mint aki végtelen elfogultsággal szerelmes az Emberbe. Isten szeretetét, elkötelezettségét érzelmekkel fejezi ki. Mint a szerelmes ember, aki vágyakozik rá, hogy szerelme viszonzásra találjon: „meggyógyítom hűtlenségüket, és szívemből szeretni fogom őket”; vagy: „én hallgatom meg és gyámolítom őt”, és hozzá „olyan leszek, mint a harmat”. Csodálatos udvarlás, és a végén figyelmeztet, hogy, ki bölcs és ki értelmes értsen az emberi szóból, hogy mennyire, de mennyire akarja Isten az Ember javát, akiben nincsen álnokság; oly tiszta, és őszinte érzése, mint senki másé. Csak arra vár az Isten, hogy belássa az ember gonoszságát, és alázatában csókolgassa, könyörgésével illesse Istent, aki kész arra, hogy megbocsásson!
Szeretni az Istent, mint legfőbb parancs, teljes szívvel, teljes lélekkel, teljes tudattal, minden erőmmel! Egész valóságommal odaadni magamat Neki; Hozzá igazítani lépésemet, vágyaimat, gondolataimat, cselekedeteimet, és mind ezt azzal a lélekkel, melyet Ő, a saját hasonlatosságára örökített belém. Magából egy részt szabott rám, hogy érthessem a második parancsot: a felebarátot úgy szeretni, mint magamat. Mennyit vagyok hajlandó magamból feláldozni Istennek? Hát annyit adjak magamból a felebarátnak is. Ha netán egészen oda tudom adni magam Istennek, akkor Isten nem féltékeny arra, amit odaadok a felebarátomnak, sőt, megjutalmaz érte. Ahogy a zsoltáros énekli: „Ha népem rám hallgatott volna, ha Izrael az én útjaimon járt volna, rögtön megaláztam volna ellenségeit, s üldözőire vetettem volna kezemet. Hízelegnének neki az Úr ellenségei, s idejük örökké tartana. Táplálnám őket a búza javával, és jóltartanám mézzel a kősziklából.” (Zs 80)
Istenünk, Te meg nem szűnő szerelmeddel megajándékozol, mit próbálok felfogni érzéseimmel, és értelmemmel, hogy bőségéből táplálkozzam, hogy éltessen, és, hogy életemmé, erőmmé legyél. Te segíts meg, hogy lelkesedésem soha ne lankadjon, de irántad való hűségből bírjak tökéletesedni irántad, és úgy felebarátom iránt is. Ámen:/
