Teljesíteni szolgálatomat
2Tim 4,1-8 - Kérve kérlek Isten színe előtt, és Krisztus Jézus előtt, aki ítélni fog élőket és holtakat, az ő eljövetele és országa által: hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan! Ints, kérj, buzdíts minden türelemmel és tudománnyal. Lesz ugyanis idő, amikor az emberek nem viselik el az egészséges tanítást, hanem saját kívánságaik szerint seregszámra szereznek maguknak tanítókat, mert viszket a fülük; elfordítják fülüket az igazságtól, és átadják magukat a meséknek. Te vigyázz, viseld el a szenvedéseket mindenben, végezd az evangélista dolgát, töltsd be szolgálatodat. Engem ugyanis már kiöntenek, mint italáldozatot, elköltözésem ideje közel van. A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam. Készen vár már rám az igazság koszorúja, amelyet azon a napon megad nekem az Úr, az igazságos bíró, sőt nemcsak nekem, hanem mindazoknak, akik sóvárogva várják az ő eljövetelét.
Mk 12,38-44 - Ő pedig tanítás közben ezt mondta nekik: „Óvakodjatok az írástudóktól, akik szeretnek hosszú köntösökben járni, és a piacon a köszöntéseket fogadni! Az első helyeken ülnek a zsinagógákban, vendégségben pedig a főhelyeken. Felélik az özvegyek házait, és színleg nagyokat imádkoznak. Ezeket súlyosabban ítélik majd meg!” Jézus ezután leült a templomkincstárral szemben, és figyelte, hogyan dob a tömeg pénzt a kincstárba: sok gazdag sokat dobott be. Aztán jött egy szegény özvegy, és bedobott két garast, ami egy negyedpénz. Akkor odahívta tanítványait, és azt mondta nekik: „Bizony, mondom nektek: ez a szegény özvegy többet adott mindazoknál, akik pénzt dobtak a kincstárba. Mert azok mind abból adtak, amiben bővelkedtek, ez pedig az ő szegénységéből bedobta mindenét, amije volt, egész megélhetését.”
/:„Hirdesd az igét, … ints, kérj, buzdíts minden türelemmel és tudománnyal. …viseld el a szenvedéseket mindenben, … töltsd be szolgálatodat”. Egy Tanzániai közösségből láttam képeket, ahol végtelen egyszerűségben, primitív életkörülmények között tanítanak szerzetes nővérek néger, magukra maradt fiatalokat. Érthetetlen, hogy Európai ember, abban a kultúrában képes megmaradni, és szeretetre nevelni embereket. „Akár alkalmas, akár alkalmatlan”! Igen, azt hiszem, ilyesmiről beszél Pál. Nincs alkalmatlan hely, idő, ahol megélhetem hitemet, ahol tanúságot tehetek Jézus Krisztusról! Az utolsó erővel, az utolsó fillérig kell átadnom magam Isten akaratának, elviselni a szenvedést is; a sorban állást, a döcögést az úton, a torlódások, a fel nem érhető, a meg nem magyarázható miértek. Hol tartok én az igehirdetés, az Istennek szolgáló élettel? Ha másért nem, hát azért, mert félem az Istent, ki el jön ítélni élőket és holtakat!
Istenem, tudom, hogy bármire én sem vagyok alkalmas. De, amire alkalmasságot adtál, hogy irántad való szeretetemről bizonyosságot tegyek, segíts, hogy abban állhatatos, elszánt, eltökélt, hűséges és kreatív legyek! Ámen:/
