Isten szeretete változatlan ősidőktől az Ember iránt, és irántam is.
Jer 31,1-7 - Abban az időben, - mondja az Úr - Istene leszek Izrael minden nemzetségének, ők pedig az én népem lesznek. Így szól az Úr: Kegyelmet talált a pusztában a nép, amely megmenekült a kardtól; nyugalma felé tart Izrael.” A távolból megjelent nekem az Úr: „Örök szeretettel szeretlek téged, azért vonzottalak kegyelemmel. Ismét felépítelek, és te felépülsz, Izrael szűze; ismét ékeskedsz kézidobjaiddal, és kivonulsz a vigadozók körtáncával. Ismét szőlőt ültetsz Szamaria hegyein; és akik ültették, az ültetők fogják élvezni is. Mert lesz nap, amikor így kiáltanak az őrök Efraim hegyén: „Keljetek fel, és menjünk fel a Sionra, az Úrhoz, a mi Istenünkhöz!” Mert így szól az Úr: Ujjongjatok Jákobnak örömmel, és vigadjatok a nemzetek vezére miatt! Zendítsetek dicsérő dalra, és mondjátok: „Szabadítsd meg, Uram, népedet, Izrael maradékát!”
Mt 15,21-28 - Jézus ezután elment onnan: visszavonult Tírusz és Szidon vidékére. És íme, egy kánaáni asszony, aki arról a vidékről jött, így kiáltott hozzá: „Könyörülj rajtam, Uram, Dávid Fia! A lányomat kegyetlenül gyötri egy démon.” Ő azonban egy szóval sem válaszolt neki. A tanítványai odamentek hozzá és kérték: „Küldd el őt, mert csak kiabál utánunk.” Ekkor így szólt: „Nem küldtek máshová, csak Izrael házának elveszett juhaihoz.” Az asszony mégis odament, leborult előtte és kérte: „Uram, segíts rajtam!” Erre így válaszolt: „Nem való elvenni a gyerekek kenyerét, és odadobni a kiskutyáknak.” De az asszony csak folytatta: „Igen, Uram, de a kiskutyák is esznek a morzsákból, amelyek lehullanak uruk asztaláról.” Erre Jézus így szólt hozzá: „Asszony, nagy a te hited! Legyen neked, amint akarod.” És abban az órában meggyógyult a lánya.
/:„Örök szeretettel szeretlek téged, azért vonzottalak kegyelemmel.” Lehet-e ennél nyíltabban kifejezni szándékot? Bizony, mára a szó őszintesége annyira megkopott, hogy még embertársunk szavának sem adunk hitelt; azt súgja ösztönünk – és sajnos erre hagyatkozunk – hogy persze, de nem kell ezt olyan komolyan venni, amit mondasz. És már is megyünk tovább, önimádatunkba gabalyodottan.
Miért lettünk ennyire érzéketlenek, lehangoltak, szava hihetetlenek, értéktelenek, közönyösek? De biztos sorolhatnék még néhány jelzőt, mi közvetlenül, vagy közvetetten, de magatartásunkat körülírná.
Egy bizonyos, hogy a mai társadalmunkra jellemző a komolytalanság, az értékvesztettség. Mert, értéket csak annak tulajdonítunk, mi pénzbe kerül. Talán oka pontosan az elvilágosiasodás, a kézzel érzékelhetőn túliakban való hitünk elvesztése, elhanyagolása. Valóban, nincs érték, ami ezen az életen túl értékünk lehet?
De mégis, már érzékelhető, hogy a média által mintákat felsorakoztató „Celebek” értéke megkérdőjeleződik, tehát van igény arra, hogy hitelességet, örök értéket keressünk. De hol keressük, és mi az, hogy örök érték? Talán leszűkítve a kérdést, mondhatjuk, hogy örök érték az lehet, amit ma élők általánosan, egységesen értéknek tekinthetnek, sőt, ha hiszünk is abban, hogy a jövő számára kell értéket hordoznunk a mában, akkor azt is mondhatjuk, hogy örök érték az, ami nem csak nekünk, ma élőknek, de utódaink számára is értéknek tekinthető. És már is közelítünk ahhoz, hogy olyan értéket keressünk, amely már őseink számára is értéket képviselt. Vagyis, értékhordozót valahol az időn túli világban kell keresnünk. Olyant, aki a teremtett világ értékelvűségét ismeri, vagy még inkább abban a körben kell keresni, aki azt meghatározhatta, mert az biztos, hogy hiteles lehet. És, ha ezt merem végig gondolni, megengedem magamnak, hogy ne önző érdekeimet szemem előtt tartva gondolkodjak, rá kell ébrednem, hogy már is értékesebbé leszek, hogy nem magam kicsinyes érdekeit tolom be középre, hanem onnan középről, az ott meglelhető értékből veszek, hogy értékemmé legyen, és így én értékké lehessek. A hibás értékelvűség megfordításával, önmagam, és környezetem értékét így felértékelhetem. Istenelvűségem így válik társadalomformáló erővé is.
Az egyén felelőssége a közösségért. Ez az a gondolatkör, amiben felismerhető Isten végtelen, és minden ember iránti szeretete, mert, azzal, hogy Isten engem szeret, és megváltásomat akarja, nem mond ellent a másik ember szeretetének, és a társadalmam szeretetének. Isten mindent magáénak ismer, és ezzel a hatalommal szereti, és arra bíztat, hogy mi is bírjuk egymást szeretni – az Ő szeretetével, hogy általunk is érvényesüljön az Ő szeretete.
Így válhat Isten tulajdona örökségünkké! Uram, Istenem, add nekem szavaidat, és segíts, hogy szavaid életté legyenek bennem, általad! Ámen:/
