A szeretet, Isten ereje.
1Kor 1,18-25 - Mert a kereszt igéje azoknak, akik elvesznek, oktalanság ugyan, de azoknak, akik üdvözülnek, vagyis nekünk, Isten ereje. Mert írva van: „Elpusztítom a bölcsek bölcsességét, és az okosak okosságát megsemmisítem” [Iz 29,14]. Hol van a bölcs? Hol az írástudó? Hol e világnak kutatója? Nemde oktalansággá tette Isten a világ bölcsességét? Mivel ugyanis a világ a maga bölcsességével nem ismerte fel Istent isteni bölcsességében, úgy tetszett Istennek, hogy az igehirdetés oktalansága által üdvözítse a hívőket. Mert a zsidók jeleket kívánnak, a görögök pedig bölcsességet keresnek, mi azonban a keresztrefeszített Krisztust hirdetjük, ami ugyan a zsidóknak botrány, a pogányoknak pedig oktalanság; maguknak a meghívottaknak azonban, zsidóknak és görögöknek egyaránt, Krisztus Isten ereje és Isten bölcsessége, mert Isten oktalansága bölcsebb az embereknél, és Isten gyöngesége erősebb az embereknél.
Mt 25,1-13 - Akkor hasonló lesz a mennyek országa a tíz szűzhöz, akik fogták lámpásaikat és kimentek a vőlegény elé. Öt közülük ostoba volt, öt pedig okos. Az ostobák ugyanis, amikor fölvették lámpásaikat, nem vettek magukhoz olajat. Az okosak viszont lámpásaikkal együtt olajat is vittek edényeikben. Mivel a vőlegény késett, mindnyájan elálmosodtak és elaludtak. Éjfélkor aztán kiáltás támadt: „Itt a vőlegény, gyertek ki elébe!” Ekkor a szüzek mindnyájan fölkeltek és rendbehozták lámpásaikat. Az ostobák ekkor így szóltak az okosakhoz: „Adjatok nekünk az olajotokból, mert lámpásaink kialszanak.” Az okosak ezt válaszolták: „Nehogy ne legyen elég se nekünk, se nektek, menjetek inkább az árusokhoz és vegyetek magatoknak.” Amíg azok elmentek vásárolni, megjött a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre. Az ajtót bezárták. Később megjött a többi szűz is. Azt mondták: „Uram, uram! Nyiss ki nekünk!” De ő így válaszolt: „Bizony, mondom nektek: nem ismerlek titeket.” Legyetek tehát éberek, mert nem ismeritek sem a napot, sem az órát.
/:Azt mondja Szent Bernát, hogy az az igazán tiszta szeretet, amely nem szóval, és nyelvvel nyilatkozik meg, hanem cselekedettel és valósággal. A legvalóságosabb cselekedet pedig a kereszt, Krisztus keresztje. Aki érti, aki felismeri benne a szeretet cselekedetének némaságát, az érti meg Isten bölcsességét, mely össze sem vethető a világ bölcsességével; Isten erejét, mely gyengédségében ismerhető fel. Ami engem elérzékenyít, és boldoggá tesz, mikor úgy vagyok képes szeretni, hogy fojtogat, hogy megérzem: képtelen vagyok kifejezni Isten nélkül, Istenen kívül. Mert szóval nem bírható, de még cselekvésem is csak ügyetlen próbálkozás arra, hogy kifejezzem, de, mikor felfedezem, hogy célba ér, kifejezésre jut, akkor már tudom, hogy nem az én érdemem, annak műve, ki képes kifejezni a szeretetet. Akkor megérzem, hogy most, sikerült Istennel összhangra találnom, most helyesen szerettem, most találkozott gyengeségem, erőtlenségem, önzetlenségem, érzésem, vágyam az Isten akaratával. És akkor könnyeket fakasztó boldogság, melegség tölt el. Hogy sikerült, ha csak egy pillanatra is, de Istenemnek kedvét találnom! Mert a szeretet, nekünk, Isten ereje! Amire a kereszt hívja fel figyelmünket. Ki ezt nem érti meg, és nem éli meg, sajnos a balga szüzekhez hasonlóan vágyakozik a menyegzőre, mely csalódást fog okozni neki.
Mi a biztosíték arra, hogy én nem fogok így járni? Semmi, nincs biztosíték, ezért nem lehetek sosem elbizakodott. „Az alázat igazság, az igazság alázat.” Tanítja Pio atya. Ezért alázatos szeretettel fordulok Istenhez, hitem van irgalmas szeretetében, hogy nem vonja meg tőlem, miközben nem engedem, hogy elhatalmasodjon rajtam a világ bölcsessége. Istenem, Te háromságos szent Isten, és őrangyalaim, legyetek védelmezőim, hogy alázatomban mindvégig hűséges, és állhatatos maradjak! Ámen:/
