"Hivatásotok is egy reménységre szól"
Ef 4,1-7.11-13 - Kérlek tehát titeket, én, aki fogoly vagyok az Úrban, éljetek méltó módon ahhoz a hivatáshoz, amelyet kaptatok, teljes alázatosságban, szelídségben és türelemben. Viseljétek el egymást szeretettel. Igyekezzetek megtartani a lelki egységet a béke kötelékében. Egy a test és egy a Lélek, amint hivatásotok is egy reménységre szól. Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség. Egy az Isten és mindeneknek Atyja, aki mindenek fölött áll, mindent áthat, és mindenben benne van. A kegyelmet azonban mindegyikünk Krisztus ajándékozásának mértéke szerint kapta. Ő tett egyeseket apostollá, másokat pedig prófétává vagy evangélistává, ismét másokat pedig pásztorrá és tanítóvá, hogy alkalmassá tegye a szenteket a szolgálat végzésére Krisztus testének felépítése céljából, amíg mindnyájan eljutunk a hitnek és Isten Fia megismerésének egységére, az emberi érettségre, olyan életkorra, amelynek mércéje Krisztus teljessége;
Mt 9,9-13 - Amikor Jézus továbbment onnan, meglátott egy embert, aki a vámnál ült. Máténak hívták. Megszólította: „Kövess engem!” Az fölkelt és követte őt. Történt pedig, hogy amikor asztalhoz ült a házban, íme, sok vámos és bűnös jött, és letelepedett Jézussal és tanítványaival együtt. Ezt látva a farizeusok megkérdezték a tanítványait: „Miért eszik a ti Mesteretek vámosokkal és bűnösökkel?” Ő meghallotta ezt és így szólt: „Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Menjetek és tanuljátok meg, mit tesz az: „Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot” [Óz 6,6]. Nem az igazakat jöttem hívni, hanem a bűnösöket.”
/:A kegyelem és az emberi érettség együtthatója az életszentség. A krisztusi érettség bennem, csak a kegyelem által válhat teljessé, ha képes vagyok fejlődni, a tökéletesség irányában folyamatosan mozdulni. A változás természete pozitív, ha a teljesség felé mozdulok el. A mindennappal való megtérés állandósulása. A kegyelmet állandónak tekinthetem, amely alkalmasságot biztosít arra, hogy teljességre juthassak. Mert, mint feltételek halmazát úgy biztosítja, melybe beleágyazódhatok, ha akarom a teljességet!
Hogy ebben bizonyosságra juthassak, értenem kell, nekem is meg kell értenem, hogy mit mond Jézus ezzel: „Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot”. Jézus Istenségében nem létezik elfuserált élet! Nincs feladás, de van abszolút bizalom! Amibe, ha mélyebben belegondolok, akkor rá kell jönnöm, hogy szeretet nélkül elképzelhetetlen. Amikor előre mindent tudok, mindent ismerek, és mégis, megengedem a másiknak, időt hagyok a számára, hogy rájöjjön arra az igazságra, ami már enyém, de számára, a maga útján még nem lehet az övé, hiába vágyakozik rá. De megteremtem a magam módján rá a lehetőséget, hogy az övé is lehessen, de mégsem kényszerítem rá. Türelem, szelídség, gondoskodás, megalázkodás, … Adok neki magamból, feltétel nélkül, de nem veszek el belőle semmit, amit nem tud magától, magából adni! Nem teszem kiszolgáltatottá, nem alázom meg. Krisztus testének felépítése, bennem és benned. Az én dolgom, ahogy a tied is. De nem ilyen homogén Krisztus Egyháza. Azonban minden kegyelem arra szolgál, hogy idővel mindannyian eljussunk arra az ismeretre, melynek végső eredménye Krisztus teljességének felismerése!
Mert nekem, magamnak is irgalmassá kell lennem, és nem áldozatokat kell követelnem ahhoz, hogy én érvényesülhessek. Nem érvényesülhetek a teljességben, ha nem tanulok irgalmasságot! Vágyom az életszentséget, de irgalmasság nélkül nem juthatok el arra a fokra. Istenem, Te tökéletesíts engem, segíts, tégy engem a magam megzabolázásával Krisztus Urunkhoz hasonlóvá. Ismerni akarom Őt, és barátjaként Hozzá hasonlóvá vágyom lenni, a Te dicsőségedre és dicséretedre (Fil 1,11)! Kérlek, küldj olyan társakat utamra, akik közösségében eljuthatok teljességedre! Ámen:/
