Kitartani a hitben, erőn felül is.
Kiv 17,8-13 - Eljött ekkor Amalek, és harcra kelt Izrael ellen Rafidimban. Mózes ekkor azt mondta Józsuénak: „Válassz ki férfiakat, és vonulj hadba Amalek ellen! Én pedig holnap a domb tetejére állok, kezemben Isten botjával.” Józsue úgy tett, ahogy Mózes mondta, és harcba bocsátkozott Amalekkel. Mózes, Áron és Húr pedig felmentek a domb tetejére. Valahányszor aztán Mózes felemelte kezét, győzedelmeskedett Izrael, ha azonban egy kissé leeresztette, Amalek kerekedett felül. Mózes keze azonban elfáradt. Fogtak tehát egy követ, és odatették alá. Ő ráült, Áron és Húr pedig kétfelől felemelve tartották a kezét. Történt aztán, hogy keze nem ernyedt el naplementéig, és Józsue megfutamította Amaleket és a népét kard élével.
2Tim 3,14 - 4,2 - Te azonban tarts ki abban, amit tanultál, és amiről meggyőződtél! Hiszen tudod, kitől tanultad, és gyermekkorod óta ismered a szent Írásokat, amelyek a Krisztus Jézusban való hit révén üdvösségre szolgáló bölcsességet adhatnak neked. Minden Istentől sugalmazott írás hasznos a tanításra, az intésre, a feddésre, az igazságban való oktatásra, hogy Isten embere tökéletes és minden jótettre kész legyen. Kérve kérlek Isten színe előtt, és Krisztus Jézus előtt, aki ítélni fog élőket és holtakat, az ő eljövetele és országa által: hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan! Ints, kérj, buzdíts minden türelemmel és tudománnyal.
Lk 18,1-8 - Arról is mondott nekik egy példabeszédet, hogy szüntelen kell imádkozni és nem szabad belefáradni. Így szólt: „Az egyik városban volt egy bíró, aki Istentől nem félt és embertől nem tartott. Volt abban a városban egy özvegyasszony is, aki elment hozzá és kérte: „Szolgáltass nekem igazságot ellenfelemmel szemben!” Az egy ideig nem volt rá hajlandó. Azután mégis így szólt magában: „Bár Istentől nem félek, és embertől nem tartok, mégis, mivel terhemre van ez az özvegyasszony, igazságot szolgáltatok neki, nehogy végül is idejöjjön és arcul üssön.” Azután így szólt az Úr: „Hallottátok, mit mond az igazságtalan bíró? Hát Isten nem szolgáltat-e igazságot választottainak, akik éjjel-nappal hozzá kiáltanak? Vajon megvárakoztatja őket? Mondom nektek: hamarosan igazságot szolgáltat nekik. De amikor eljön az Emberfia, vajon talál-e hitet a földön?”
/:Kitartani a hitben, erőn felül is. De legyenek társaim a hitben, ha netán kitartásom lankad, ott legyen, ki erőt ad! Hogy, mint „Isten embere tökéletes és minden jótettre kész” legyek! De ki társaival éli a küzdelmes életet, annak társnak kell lenni akkor is, mikor társának van szüksége rá. A társtalanság önzés, a társas lét, felelősség. Pál erről a felelősségről próbál meggyőzni, amit a szeretet Istene által Jézus Krisztussal kell megélni, tehát, ha ketten vagyunk társak, akkor sem vagyunk magunk, mert ott kell tudni mindig Krisztus isteni jelenlétét, aki a Szentlélek erejében lévő jelenlétként vigyázza felelősségünket, egymás iránt, mi Benne éri el a teljességet!
Ebben a tanúságtevő szeretetben kell minduntalan megszólítanom azt, kit Krisztusban társamnak tudok, bizonyosságot kell adnom erőmről, melyre támaszkodhat, „akár alkalmas, akár nem”, kötelességem – Isten szeretetében – nem rejthetem el a tudást, mit kaptam, mit rám bízott Isten. Igaz hittel, szeretettel, türelemmel, állhatatosan, kitartóan, de mindig alázattal. Amivel Isten bíz meg, azt Isten is kéri rajtam számon!
Istenem, Uram, add, hogy az imádságból soha ki ne józanodjak, hiszen imádságban erősödik meg hitem. De ne azért, hogy soha ne szoruljak társra a hitben, hanem azért, hogy mindig készen álljak társnak lenni a hitben, a tőled rám bízott szolgálatot teljesíteni! Ámen:/
