A Krisztusban való szeretet közösségünk
Ef 4,32 - 5,8 - Egymás iránt legyetek inkább jóságosak, könyörületesek, bocsássatok meg egymásnak, ahogy Isten is megbocsátott nektek Krisztusban. Kövessétek tehát, mint kedvelt gyermekek, Isten példáját, s éljetek szeretetben, ahogy Krisztus is szeretett minket, és odaadta magát adományként, jó illatú áldozatul Istennek. Paráznaság és mindenféle tisztátalanság vagy kapzsiság szóba se jöjjön köztetek, mint ahogy ez a szentekhez illik, sem ocsmányság, sem ostoba vagy kétértelmű beszéd, ami illetlen, hanem inkább a hálaadás. Értsétek már meg, és jegyezzétek meg magatoknak, hogy semmiféle paráznának vagy tisztátalannak, kapzsinak, vagy bálványimádónak nincs öröksége Krisztus és Isten országában. Senki se vezessen félre benneteket üres fecsegéssel, hiszen ilyenek miatt sújtja Isten haragja a hitetlenség fiait. Ne legyetek tehát bűneik részesei. Mert valamikor sötétség voltatok, most azonban világosság vagytok az Úrban. Úgy éljetek, mint a világosság gyermekei
Lk 13,10-17 - Szombatonként az egyik zsinagógában tanított. És íme, volt ott egy asszony, akiben tizennyolc éve lakott a betegség lelke. Annyira meggörnyedt, hogy egyáltalán nem tudott felegyenesedni. Amikor Jézus meglátta, odahívta, és azt mondta neki: „Asszony! Megszabadultál betegségedtől.” Rátette a kezét, mire az rögtön felegyenesedett, és dicsőítette Istent. Ekkor megszólalt a zsinagóga elöljárója. Azon méltatlankodva, hogy Jézus szombaton gyógyított, ezt mondta a tömegnek: „Hat nap van, amikor dolgozni kell; azokon jöjjetek hát és gyógyíttassátok magatokat, ne pedig szombaton!” Az Úr ezt felelte neki: „Képmutatók! Nem oldja-e el mindegyiktek szombaton az ökrét vagy a szamarát a jászoltól, és nem viszi-e itatni? Ábrahámnak ezt a leányát pedig, akit immár tizennyolc éve megkötözve tart a sátán, nem kellett-e szombaton föloldani ettől a köteléktől?” Amint ezt elmondta, megszégyenült minden ellenfele, s az egész nép örvendezett a csodás dolgokon, amiket cselekedett.
/:A Krisztusban való szeretet közösségünk harmóniájára, egységére, tisztaságára int Pál. Értetve, hogy közösségünk csak ebben a rendíthetetlen tisztaságban maradhat fenn!
Mik is ezek? Alapvetően Istennek Krisztusban való emberi vonatkozásai legyenek azok, melyek meghatározzák egymás iránti viszonyunkat, ami jó illatú áldozat legyen Istennek! A jó illat pedig nem más, mint a szeretet, az a legtisztább szeretet, amivel Isten szeret mindegyikünket, azért, hogy Vele közösségre juthassunk – mert előbb szeretett, mint mi szerethettük volna (l:1Jn 4,19)! Példát, mintát ad, megmutatkozik, hogy értsük, ki az, akinek hasonlatosságára teremtett bennünket. Akik akkora szabadsággal rendelkezünk, mint Ő maga, és lélekkel, aki Ő maga!
Pál értetni akarja velünk, hogy a test nem használ semmit (l: Jn 6,63), sőt, elvonja figyelmünket arról, ami a lényeges: az örökségünkről, mely elő van készítve a számunkra „Krisztus és Isten országában”. Arról csak értekezni is, mi a testiség vágya, mi érzelmet gondolattá, és netán gondolatot cselekedetté változtat, úgy érti Pál, hogy helytelen, félrevezető üres fecsegés, ami elvonja a figyelmünket attól, amire koncentrálnunk kell, hogy ne legyen hiábavaló megváltásunk. Ezért kell inkább hálaadással foglalkoznunk, akkor, mikor az érzés paráznaságra, kapzsiságra, ostoba kétértelmű beszédre terelne bennünket. Vigyáznunk kell egymás iránt magunkra, és magunkért egymásra! Ez a szeretet áldozata, adománya. Adományozókká válni, ahogy a szentekhez illik, a világosság gyermekeiként! Ha ezt sikerül megélnünk, akkor be fogja tölteni a kereszténység Istentől rá váró küldetését, feladatát, ízt adni a világnak - ahogy jó illatúvá válik az áldozat.
Senkire nem vonatkozik ez a tanítás, egyedül rám, magamra. A személyre, aki üdvösségéért van, aki azért él, hogy élete legyen – elhagyva önmagát, mely csupán e világra vonatkozó külsőségem, felületességem. Ami arra van, hogy ösztönös természetessége Istennek – ami minden gondolatot megelőzött - általam akart, tudatos létezéssé váljon, bizonyítottá, hogy a szeretet az egyedül életre való, éltető! Mert általam, és általunk akarja Isten, hogy Ő, aki lélek, állandó, és változatlan öröklét, örökérvényűségét teremtményeiben érje el, hogy semmi se legyen kívüle – a szereteten kívül. Amit nem erőszakkal, hatalommal akar elérni, a teremtményei akarata ellenére, hanem velünk együtt, javunkra. Ítéletének ideje akkor fog eljönni, mikor már egyértelművé válik, szétválik a szeretetben lét, és a szeretet nélküliség a világban, aminek értelme egyedül Istenben valósulhat meg, ember erre az ítéletre nem bír képességgel. Ezért nem tudjuk az idejét Krisztus második eljövetelének, de, akár bármelyik pillanatban itt érhet bennünket. Ezért időszerű, hogy Szent Pál tanítását megfogadjam, és életté váltsam!
Istenem, ki Jézus Krisztusban mutatod meg irántunk való szeretetedet, aki személyemben megváltott, add, hogy Őbenne felismerjem utamat, és eljuthassak üdvösségemre, a Szentlélek kegyelméből. Ne engedj tévedésemnek utat, kísértéseimben védelmezz, hogy ne magam hatalmát, hanem a Te országodat bírjam építeni! Ámen:/
