Róm 8,12-17 - Ennélfogva, testvérek, nem vagyunk a test lekötelezettjei, hogy a test szerint éljünk. Ha ugyanis a test szerint éltek, meghaltok, de ha a lélekkel megölitek a test cselekedeteit, élni fogtok. Mert akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. Nem a szolgaság lelkét kaptátok ugyanis, hogy ismét csak féljetek, hanem a gyermekké fogadás lelkét, amelyben azt kiáltjuk: „Abba, Atyánk!” Maga a Lélek tesz lelkünkkel együtt tanúságot, hogy Isten fiai vagyunk. Ha pedig fiai, akkor örökösök is: Isten örökösei, Krisztusnak pedig társörökösei, mert vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk.
Lk 13,10-17 - Szombatonként az egyik zsinagógában tanított. És íme, volt ott egy asszony, akiben tizennyolc éve lakott a betegség lelke. Annyira meggörnyedt, hogy egyáltalán nem tudott felegyenesedni. Amikor Jézus meglátta, odahívta, és azt mondta neki: „Asszony! Megszabadultál betegségedtől.” Rátette a kezét, mire az rögtön felegyenesedett, és dicsőítette Istent. Ekkor megszólalt a zsinagóga elöljárója. Azon méltatlankodva, hogy Jézus szombaton gyógyított, ezt mondta a tömegnek: „Hat nap van, amikor dolgozni kell; azokon jöjjetek hát és gyógyíttassátok magatokat, ne pedig szombaton!” Az Úr ezt felelte neki: „Képmutatók! Nem oldja-e el mindegyiktek szombaton az ökrét vagy a szamarát a jászoltól, és nem viszi-e itatni? Ábrahámnak ezt a leányát pedig, akit immár tizennyolc éve megkötözve tart a sátán, nem kellett-e szombaton föloldani ettől a köteléktől?” Amint ezt elmondta, megszégyenült minden ellenfele, s az egész nép örvendezett a csodás dolgokon, amiket cselekedett.
/:A lélek jóságát nem köti törvény! A törvény a test gyengeségeire van! De, hogy a lélek erejével élhessek, le kell győzni a testet, ami szenvedés, kínlódás, küzdelem. A szenvedést a megdicsőülés reményében veszem magamra. Vállalom az életet, annak minden kihívásával, de a gondolati síkon már elutasításával, mely a megdicsőülésem ellenére van. Még annak ellenére is, hogy vágyom rá, hogy érzéki énem késztet rá.
„Ha a lélekkel megölitek a test cselekedeteit, élni fogtok”, „vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk”. Ma, Pál szavaival erre hívja meg figyelmemet Isten. Hogy érthessem Jézus szavait is, aki a törvény szerinti élettel szembe állítja az isteni – a lélek szerinti – gondolkodást. Bizony, ne a törvénynek éljünk, a törvény arra való, hogy fegyelmezze a testet. De azt mondja, hogy azzal ne elégedjek meg, hogy a törvényt teljesítem, mert akkor csak képmutató vagyok. A törvény teljesítése a szeretet törvénye szerint messzebbre mutat, mert a törvény nem azért van, hogy a szeretetnek gátat szabjon! A szeretet a törvény szabadsága, amikor nem azért szeretek, mert a törvény mondja, hanem azért tartom meg a törvényt, mert bennem a szeretet azt diktálja. A szeretet a lelki ember sajátja, mert „a Lélek gyümölcse viszont: szeretet … (Gal 5,22). A szeretet egyedül méltó arra, hogy felülbírálja a törvényt, mert bírálata a szereteten alapszik, ami soha nincs a másik ellenére! „Noha a lelki ember mindent megítél, őt nem ítéli meg senki.” (1Kor 2,15).
Még sem nélkülözhetjük a törvényt, mégis tiszteletben kell tartanunk a törvényt, amíg abban a világban élünk, mely még nem tökéletes a szeretetben! Érti ezt az, akiben a szeretet él, mert a szeretet megértő, és türelmes.:/
