Szolgálni jóságát

Méltóvá lenni ítéletedre!

Jel 7,2-4.9-14 - Akkor láttam, hogy napkelet felől egy másik angyal száll fel, akinél az élő Isten pecsétje volt, és hangosan azt kiáltotta a négy angyalnak, akiknek megadatott, hogy ártsanak a földnek és a tengernek: „Ne ártsatok a földnek és a tengernek, sem a fáknak, amíg meg nem jelöljük homlokukon Istenünk szolgáit!” Hallottam a megjelöltek számát: száznegyvennégyezer megjelölt, Izrael fiainak valamennyi törzséből. Ezután nagy sereget láttam, amelyet senki sem volt képes megszámlálni, minden nemzetből, néptörzsből, népből és nyelvből a trón előtt és a Bárány előtt állni, hosszú fehér ruhába öltözve, kezükben pálmaággal, és hangosan azt kiáltották: „Üdv a mi Istenünknek, aki a trónon ül [Iz 6,1], és a Báránynak!” Ekkor az összes angyal körülfogta a trónt, a véneket és a négy élőlényt, és a trón előtt arcra borulva imádta Istent: „Ámen! Áldás és dicsőség, bölcsesség, hálaadás, tisztelet, hatalom és erősség a mi Istenünknek, örökkön-örökké! Ámen.” Ekkor a vének közül megszólalt az egyik, és azt kérdezte tőlem: „Kik ezek, akik hosszú fehér ruhába vannak öltözve, és honnan jöttek?” Azt mondtam neki: „Uram, te tudod!” Erre ő azt mondta nekem: „Ezek azok, akik a nagy szorongatásból jöttek, és fehérre mosták ruhájukat a Bárány vérében [Dán 12,1; Ter 49,11].

/:Ma Mindenszentek ünnepe van, amikor azokat is ünnepeljük, akikről nincs tudomásunk (nem kanonizáltak), hogy már bejutottak Isten dicsőségébe. Akik az ítéletkor ott álnak „nagy sereget láttam, amelyet senki sem volt képes megszámlálni, minden nemzetből, néptörzsből, népből és nyelvből a trón előtt és a Bárány előtt állni, hosszú fehér ruhába öltözve, kezükben pálmaággal” János látomása szerint. Akikre „irigykedhetek”. Nem, akikhez fohászkodhatok, akiket segítségül hívhatok, hogy én is közéjük tartozóvá lehessek! Megfeleltetésre ítéltessek. Nem várom, hanem készülök rá, hogy „az Úr mond fölöttem ítéletet” (1Kor 4,4). Ha minden másban kételkedem is, Isten ítéletében nem, mert tudom, hogy igazságos, irgalmas szeretete végtelen gazdag és már jelenvaló élményem! Nincs okom félnem tőle, csak magamtól.:/

1Jn 3,1-3 - Nézzétek, mekkora szeretetet tanúsított irántunk az Atya, hogy Isten fiainak neveznek, és azok is vagyunk! Azért nem ismer minket a világ, mert őt sem ismeri. Szeretteim, most Isten fiai vagyunk, de még nem lett nyilvánvaló, hogy mik leszünk. Tudjuk azonban, hogy amikor meg fog jelenni, hasonlók leszünk hozzá, mert látni fogjuk őt, amint van. Mindaz, aki ezzel a reménységgel van iránta, megszenteli magát, mint ahogy ő is szent.

/:Nincs okom a világ ítéletével törődni, ha Krisztushoz tartozom. Mert Ő, akit megítélt a világ, végtelen alázattal tisztelte a világot, és annak hatalmait, annyira, hogy magára vette ítéletét is. Hát, ha Krisztushoz akarok tartozni, akkor e világ törvényeit is úgy kell tisztelnem, alávetnem azoknak magam, ahogy tette azt Jézus, a Krisztus is. Mert reményem, hogy igazsága az, melyet, ha magamra veszek, megszentel engem. Ha ezt a felismerésemet életté tudom váltani, remélhetem, hogy felismer majd a tömegben, és magáénak ismer.:/

Mt 5,1-12a - A tömeget látva fölment a hegyre. Leült, a tanítványai odajöttek hozzá, ő pedig szólásra nyitva ajkát így tanította őket: „Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa. Boldogok, akik sírnak, mert ők majd vigasztalást nyernek. Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert ők majd jóllaknak. Boldogok az irgalmasok, mert ők majd irgalomra találnak. Boldogok a szívükben tiszták, mert ők látni fogják Istent. Boldogok a békeszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni. Boldogok, akiket az igazság miatt üldöznek, mert övék a mennyek országa. Boldogok vagytok, amikor gyaláznak és üldöznek titeket, és hazudozva minden rosszat mondanak rátok miattam. Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok nagy a mennyekben; így üldözték ugyanis a prófétákat is, akik előttetek voltak.

/:Boldogok, akik üldözést szenvednek Az Igazságért! És a boldogoké a mennyek országa, ahol jutalomban van részük azoknak! Meszlényi püspök boldogsága, megérkezése már bizonyos előttünk is. De mi van az én rokonaimmal, akiket én már „kanonizáltam”. Ők azok, akik Istenismeretem alapján példaképeim, akik az én elgondolásom szerint megütik Isten mércéjét, akik hasonlítanak az Egyház által kanonizált szentekre. Akiket titkon, magamban szentjeimként tisztelek, és a szentek mellett Hozzájuk is imádkozom, mert lélekben már egyeknek hiszem a szentek közösségével őket is. Szükségem van rájuk, fogódzkodóim, hiszen életem részei ők, rajtuk keresztül is könnyebb találkoznom a szentekkel, Velük beszélgetni, közbenjárásukért esdekelnem.

Isten, ki végtelen szeretetedben minden szeretetet fölfogsz, és megszentelsz, fogadd el imáimat, azokat is, amiket szeretteim által nyújtok át Neked, az Ő és magam üdvösségéért. Szentelj meg bennünket, hogy boldogokká lehessünk – gyarlóságaink, bűneink ellenére is, melyeket szándékaink ellenére is elkövetünk ellened, mert kevesek, gyengék és esetlenek vagyunk a tökéletességre. Meszlényi püspök, Te értesz, Te segíts, hogy én magam, életemben még képes legyek jobbá lenni, értékemben hasonulni bírjak Krisztushoz, minden nap egy kicsivel jobban, szeretteim részre pedig járd ki Istennél, hogy ruhájukat fehérnek ítélje meg. Ámen:/