Készületemben légy irgalmas
Bölcs 4,7-17 - Az igaz azonban, haljon meg bár idő előtt, nyugalomra talál. Mert a tisztes aggkort nem a hosszú élet adja, és nem az évek száma méri, inkább az ember bölcsessége az igazi ősz haj, s a szeplőtelen élet az igazi aggkor. Mivel kedvessé lett Isten előtt, szeretetet talált, és ő elvitte, mert bűnösök között töltötte életét, elragadta, hogy a gonoszság meg ne rontsa elméjét, s az álnokság meg ne tévessze lelkét. Mert a könnyelműség igézete homályba burkolja a jót, s a csapongó szenvedély megrontja az ártatlan szívet. Mivel hamar tökéletessé lett, hosszú időt töltött be. Mert lelke kedves volt Isten előtt, sietve kiragadta őt a gonoszság közepéből. A népek látták, de meg nem értették, és nem vették szívükre azt, hogy Isten kegyelme és irgalma vár szentjeire, és irgalmas látogatása választottjaira. Az igaz azonban, ha meghalt, megítéli az életben maradt gonoszokat, s a hamar tökéletessé lett ifjúkor a bűnös hosszú életét. Látják ugyanis a bölcsnek végét, de nem értik, mit rendelt felőle Isten, és miért helyezte őt az Úr biztonságba.
/:Hol van igazsága Istennek, a hosszú életben, vagy a rövidben? Az éveim száma mit igazol? Az biztos, hogy az igazat a „bűnösök közt” nagy teher nyomja, amely tehertől, ha Isten megszabadítja, az Isten végtelen szeretetéből van, aki az igazban „kedvét találja” – és ne irigyeljük a halottól Isten jóságát. De, ha az igaz „időnap előtt hal” meg, vajon az emberek mit vonnak le ebből? Felismeri az élő az igazat annak halálában, tud meríteni a maga számára annak életéből? Hogy közelebb kerüljek Istenhez a megboldogult által. Mert „kegyelem és irgalom vár az Úr választottaira és oltalom a szentjeire”, számomra ez értéket jelent-e? Mit ér nekem Isten kitüntetése, szeretnék részesévé lenni? „Megfontoltság”, „bűntelen élet”, mennyire jellemez engem, mennyire törekszem rá? Félek a haláltól, vagy készülök rá? Tabu számomra a halálról beszélni, vagy életem egy állomásának tekintem, ahol a felkészülésemnek, esélyemnek vége szakad? Nem tőlem függ annak ideje, de az igen, hogy addig hogyan élek; mire készülök, a halálra, vagy arra, ami azon túl van!:/
Lk 12,35-40 - Legyen a csípőtök felövezve, a lámpásotok pedig meggyújtva. Hasonlítsatok azokhoz az emberekhez, akik urukat várják, mikor visszatér a menyegzőről, hogy mihelyt jön és zörget, azonnal ajtót nyissanak neki. Boldogok azok a szolgák, akiket az úr ébren talál, amikor megérkezik. Bizony, mondom nektek: felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, aztán megy, és kiszolgálja őket. S ha a második őrváltáskor vagy a harmadik őrváltáskor jön, és így találja őket, boldogok azok a szolgák. Azt is tudjátok meg: ha tudná a házigazda, hogy melyik órában jön a tolvaj, nem engedné betörni a házába. Ti is legyetek készen, mert amelyik órában nem is gondoljátok, eljön az Emberfia.''
/:Ha életemet úgy élem, hogy az a készületem ideje, bölcsen teszem. A világban élek, de nem a világnak, azon túlra készülök, ha szeretni tanulok Jézustól. Megfogadni Jézus tanítását és példáját követni, annyit tesz, hogy a halálon túlra tekintek. Hiszem Isten boldogságát, mely részemmé lehet, hisz megígérte számomra Isten (Tit 1,2)! Istenbe vetett hitből fakadó élet a keresztény élet, mely tudatos élet.
Uram, kit Atyámnak szólítalak, Hozzád tartok, úgy igyekszem élni életemet, hogy elérjen irgalmad, és szeretteimet is Hozzád vonzza életem példája. E bűnös rengetegben keresem ösvényedet, Te világíts fényeddel rajta. Én lámpásom fényét vigyázom – ahogy Jézus tanít rá -, hogy felismerd arcomat. Vágyódom Hozzád, és, hogy szeretteimmel együtt majdan boldogságra leljünk Nálad. Légy irgalmas, légy kegyes, választottaidként kedvesnek találj bennünket. Ámen:/
