Született Megváltónk!
Iz 9,1-6 - A nép, amely sötétben jár, nagy fényességet lát. Akik a halál országának árnyékában laknak, azoknak világosság támad. Nagy ujjongással töltöd el őket, kitörő örömet adsz nekik. Úgy örülnek majd színed előtt, ahogy aratáskor szoktak örülni, s ahogy akkor örülnek, amikor a zsákmányt osztják. Mert terhes igáját, a vállára nehezedő rudat, sanyargatója botját összetöröd, mint Midián idejében. Mert minden harcban viselt sarut, minden vérben forgatott ruhát elégetnek, s tűznek lesz martaléka. Mert gyermek születik, fiú adatik nekünk, s az ő vállára kerül az uralom. Így fogják hívni: Csodálatos Tanácsadó, Erős Isten, Örök Atya, Béke Fejedelme. Messzire kiterjed majd uralma, és a békének nem lesz vége Dávid trónján és királyságában, amelyet megerősít és megszilárdít a jog és az igazság által. Mostantól mindörökké ezt teszi a Seregek Urának féltő szeretete.
Tit 2,11-14 - Megjelent ugyanis megváltó Istenünk kegyelme minden ember számára, s arra tanít minket, hogy szakítsunk az istentelenséggel és az evilági vágyakkal, éljünk fegyelmezetten, szentül és buzgón ezen a világon. Várjuk reményünk boldog beteljesülését: a nagy Istennek és Üdvözítőnknek, Jézus Krisztusnak dicsőséges eljövetelét, aki önmagát adta értünk, hogy minden gonoszságtól megváltson, megtisztítson, és jótettekben buzgolkodó, választott népévé tegyen.
Létállapot
(Tit 2,11-14)
Miért is vágyod az embert?
E világ, világoddal ellen,
mégis féktelen a kedved,
hogy őt, e világban szerethessed!
Mind lázadozó szellem,
kevés, ki a jóra rest ne lenne,
mert könnyebb neki
kételkedni önzetlenségedben.
Buzgón, fegyelmezetten,
szentségedhez emelkedetten?
Az Ember türelmetlen
vágyva várni, hogy beteljesülhessen!
Te, önfeledten nyújtod magad,
kétséget nem ismerten:
E világ, szeretetedtől teljes,
mely lázadni engedi a bűn ellen!
Ezen a ponton dől el sorsa a végtelennek!
Választottaiddal - az időtlent,
téged, - számolni enged.
És már ott sorakoznak a szentek!
Kiket megtisztított kedved!
Kik buzgóságban megnemesedtek,
mert szellemük társa lett szellemednek,
ahogy Te, azt, eltervezted.
Miért is vágyod, Te, az Embert?
Mert egyedül Te hiszel benne,
hogy e porból vétetett, megemberesedhet,
és körödbe sorakoznak a lelkesebbek!
Lk 2,1-14 - Azokban a napokban történt, hogy Augustus császár rendeletet adott ki, hogy az egész földkerekséget írják össze. Ez az első összeírás Quirinius, Szíria helytartója alatt volt. Mindenki elment a maga városába, hogy összeírják. József is fölment Galilea Názáret nevű városából Júdeába, Dávid városába, Betlehembe, mert Dávid házából és nemzetségéből származott, hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. Ott-tartózkodásuk alatt elérkezett a szülés ideje. Mária megszülte elsőszülött fiát, bepólyálta és jászolba fektette, mert nem jutott nekik hely a szálláson.
Pásztorok tanyáztak a vidéken kint a szabad ég alatt, és éjnek idején őrizték nyájukat. Egyszerre csak ott állt előttük az Úr angyala, és beragyogta őket az Úr dicsősége. Nagyon megijedtek. De az angyal így szólt hozzájuk: „Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek. Ma megszületett a Megváltó nektek, Krisztus, az Úr, Dávid városában. Ez lesz a jel: Találtok egy jászolba fektettett, bepólyált gyermeket.” Hirtelen mennyei seregek sokasága vette körül az angyalt, és dicsőítette az Istent ezekkel a szavakkal: „Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön a jóakarat embereinek!”
(Fil 4,4-5)
Állok hiánytalanul, végtelen örömmel.
Nem érzés ez, állapot;
kiről minden lehull, minden kipereg,
rezzenéstelen, érzéstelen.
Se görcs, se fék nem nehezíti el jelenem.
Nincs bennem félelem.
A pillanatnak magam átengedem,
nem kell semmihez türelem.
Egyszerre lett minden érték-telen!
Talán nem is létezem? csak lebegek;
darabra vagyok, de létezéstelen,
kin kívül van minden, a test is idegen.
Fáradtnak lenni sem lehetek,
mindent elengedek, minden elengedett.
Az időt meg nem nevezhetem;
nem tudok! Minden fény, vagy fénytelen?
Tűnődnöm sem kell ezen,
minden körülmény számomra érdektelen.
Egyetlen pontba fut össze bennem
minden: ami végtelen szeretet.
