Istennél a csodák ereje
1Sám 8,4-7.10-22a - Összegyűlt tehát Izrael minden vénje és elmentek Sámuelhez Ramátába és azt mondták neki: „Íme, te megöregedtél, s fiaid nem járnak útjaidon: rendelj királyt fölénk, hogy az bíráskodjon felettünk, mint ahogy minden nemzetnél van.” Nem tetszett Sámuel szemének a beszéd, hogy azt mondták: „Adj nekünk királyt, hogy az bíráskodjon felettünk.” Imádkozott tehát Sámuel az Úrhoz. Ám az Úr azt mondta Sámuelnek: „Hallgass a nép szavára mindabban, amit neked mond, mert nem téged vetettek el, hanem engem, hogy ne én legyek a királyuk. Elmondta erre Sámuel az Úr minden szavát a népnek, amely királyt kért tőle, és azt mondta: „A következőkhöz lesz joga a királynak, aki uralkodni fog rajtatok: fiaitokat elveszi, szekereihez rendeli, lovasaivá teszi, s a szekerei előtt futtatja; ezredeseivé és századosaivá teszi őket, velük szántatja meg mezőit, arattatja le vetéseit, készítteti el fegyvereit és szekereit. Lányaitokat kenetkészítőivé, szakácsnőivé és kenyérsütőivé teszi. Szántóföldjeiteket, szőlőiteket, legjobb olajfakertjeiteket elveszi és szolgáinak adja. Vetéseiteket s szőlőitek termését megtizedeli, hogy azt odaadja udvari tisztjeinek s szolgáinak. Rabszolgáitokat s rabszolgálóitokat, legjobb ifjaitokat s szamaraitokat elveszi, s a maga munkájára fogja. Aprójószágaitokat is megtizedeli, ti pedig rabszolgáivá lesztek. Akkor aztán majd jajveszékelni fogtok királyotok színe előtt, akit választottatok magatoknak, de akkor az Úr nem fog meghallgatni titeket, mert ti kértetek királyt magatoknak.” Ám a nép nem akart hallgatni Sámuel szavára, hanem azt mondta: „Nem! Legyen csak király felettünk, s legyünk mi is olyanok, mint minden nemzet: királyunk bíráskodjon felettünk, ő járjon élünkön, s ő vívja harcainkat értünk.” Amikor Sámuel meghallotta a népnek ezen szavait, elmondta őket az Úr hallatára. Erre az Úr azt mondta Sámuelnek: „Hallgass szavukra, s rendelj királyt föléjük.” Azt mondta azért Sámuel Izrael férfiainak: „Egyelőre menjen mindenki a maga városába.”
Boldog az a nép, amely tud ünnepelni. Az ilyenek arcod világosságánál járnak, Uram. Nevedben egész nap ujjonganak, s felmagasztalódnak igazságosságodban. Mert te vagy erejük és ékességük és jóságod emeli magasra fejünket. Mert az Úré a pajzsunk, s Izrael Szentjéé a királyunk.
Mk 2,1-12 - Később újra bement Kafarnaumba, és elterjedt a híre, hogy a házban van. Sokan összegyűltek, úgyhogy már az ajtóhoz sem fértek, és hirdette nekik az igét. Közben odajöttek hozzá néhányan, akik egy bénát hoztak, négyen cipelték. Mivel nem tudták eléje vinni a tömeg miatt, kibontották a ház tetejét, ahol ő volt, és átlyukasztva azt, lebocsátották az ágyat, amelyen a béna feküdt. A hitüket látva Jézus így szólt a bénához: „Fiam! Bűneid bocsánatot nyertek.” Ültek ott néhányan az írástudók közül is. Ezek azt gondolták magukban: „Hogyan beszélhet ez így? Káromkodik. Ki bocsáthatja meg a bűnöket más, mint egyedül az Isten?” Jézus rögtön észrevette lelkében, hogy így gondolkodnak magukban, ezért azt mondta nekik: „Miért gondoljátok ezeket szívetekben? Mi könnyebb, azt mondani a bénának: „Bocsánatot nyertek bűneid”, vagy azt mondani: „Kelj föl, vedd ágyadat és járj”? Hogy pedig lássátok, hogy az Emberfiának hatalma van a földön a bűnöket megbocsátani -- ekkor a bénához fordult: -- Mondom neked, kelj föl, vedd ágyadat és menj haza!” Az pedig mindjárt fel is kelt, fogta az ágyát, és elment mindenki szeme láttára, úgyhogy mindnyájan csodálkoztak, és dicsőítették az Istent. Ezt mondták: „Ilyet még nem láttunk soha.”
/:„A szavakat, amelyeket hozzátok intézek, nem magamtól mondom, s a tetteket is az Atya viszi végbe, aki bennem van.” (Jn 14,10) De Jánosnál még két esetben is beszél erről Jézus, pld.: , pld.: ”az Atya bennem van s én az Atyában vagyok.” (Jn 10,38). Más dolgom nincs, mint hinnem a Szentírás szavainak, ott sem kellett volna lennem mikor Jézus e szavakat mondta, vagy, mikor a csodákat véghez vitte. Mi könnyebb, hinnem a hiteles tanúknak, utólag, mikor Jézus egész életét szentségi jelenlétét egészben láthatom, vagy mikor ott, egy – egy megnyilvánulásának esetleg tanúja lehettem volna? „Boldog az a nép, amely tud ünnepelni.” Aki meglátja Isten erejét abban, amiben igazsága megmutatkozik! Mert minden hatalom Istennél van, e hatalmat kell elérni, elfogadni, szolgálni, óvni, tisztelni, áldani. Mert mind az a gonoszság ereje, mely enged kételkedni az igazságban és a szeretetben, amiről így szól Ratzinger bíboros, még bíboros korában: „ A szellemi lényekben mindig ott rejtőzik a kísértés. Ez a kísértés egyfajta elfordulás, hogy az ember függőségnek tekinti a szeretetet, és már nem ajándéknak, amely élővé teszi.” (Isten és a világa c. riportkönyvéből) Az elfordulásom gőgösségem, önmagam túlértékelése.
Uram, Isten, én téged vágylak és óhajtlak, hitemben Hozzád ragaszkodom, és igazodok, csak, hogy szeretetedre válaszoljak, melyet megengedsz, hogy felismerjek magamon. Te légy erősségem a kísértés idején, hogy életem, szolgálatom a Te dicséreted lehessen mindörökké. Ámen:/
