Uraságomat feladni a Királyért
ApCsel 4,32-37 - A hívek sokaságának pedig egy volt a szíve-lelke. Egyikük sem mondott semmit sem a magáénak a birtokából, hanem mindenük közös volt. Az apostolok pedig nagy erővel tettek tanúságot Urunknak, Jézus Krisztusnak feltámadásáról; és bőséges volt a kegyelem mindnyájukban. Nem is volt közöttük senki szűkölködő, mert mindazok, akiknek földje vagy háza volt, eladták, s az eladott dolgok árát elhozták, és az apostolok lábához tették. Mindenkinek annyit osztottak ki, amennyire kinek-kinek szüksége volt. Így József, a ciprusi származású levita, aki az apostoloktól a Barnabás melléknevet kapta -- ennek jelentése: Vigasztalás fia --, mivel szántóföldje volt, eladta azt, az árát pedig elhozta, és letette az apostolok lábához.
Zs 92 - Király lett az Úr! Fölségbe öltözött, felöltözött az Úr, erővel övezte fel magát. Megerősítette a föld kerekségét, hogy ne ingadozzék. Trónod kezdet óta szilárd, te öröktől fogva vagy. Emelkednek a folyóvizek, Uram, emelkedik a folyóvizek hangja, emelkedik a folyóvizek zúgása. De a nagy vizek zúgásánál, a tenger hatalmas hullámainál is hatalmasabb az Úr a magasságban. Törvényeid igen megszilárdultak, szentség illeti házadat, Uram, örök időkre.
Jn 3,7-15 - Ne csodálkozz, hogy azt mondtam neked: szükséges újra születnetek. A szél ott fúj, ahol akar. Hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hová megy. Így van mindaz, aki a Lélektől született.” Nikodémus megkérdezte: „De miképpen lehetséges mindez?” Jézus azt felelte neki: „Te Izrael tanítója vagy, és nem érted ezeket? Bizony, bizony mondom neked, hogy amit tudunk, azt mondjuk el, és amit láttunk, arról tanúskodunk, de a mi tanúságunkat nem fogadjátok el. Ha földi dolgokról szóltam nektek és nem hiszitek, hogyan fogjátok majd elhinni, ha a mennyei dolgokról beszélek nektek? Senki sem ment föl a mennybe, csak az, aki a mennyből jött le: az Emberfia. Ahogyan Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy kell majd az Emberfiának is fölemeltetnie, hogy mindannak, aki hisz, örök élete legyen őbenne.”
/:Lehetséges lehet-e, hogy ma, ennyire visszalépve újjászülessen egy közösség, egy helyi Egyházközösség? Képesek lehetünk mi, emberek ekkora megalázkodásra? Ekkora elhivatottságra, elköteleződésre Istennek, hogy Érte, mindenemet Krisztus képviselőinek lábához tegyek, tegyünk? Mekkora hite kell legyen egy közösségnek, hogy ezt megtegye, hogy erre képes legyen? Európában ilyenről, manapság, nem hallottam. Pedig ez az igazi újjászületés: semmivé lenni, hogy mindenem meglegyen, mire szükségem van nekem és családomnak! Istennek szentelni életünket, egészen Rábízni magunkat! Ha lenne ilyen közösség, mekkora és menyire egységes lenne bennük az az érzés, hogy Krisztus a Király, Nála van minden hatalom itt a földön, az életemben, az életünkben. Aki mindenét képes odaadni Krisztusért, még önmagát is. Én képes lennék erre, egy életen keresztül, hogy egy csokoládét, egy szelet kenyeret se akarjak magamnak eldugni? Ez mind, csak csupán e világi, földi dolog, melyekhez ragaszkodásom távol tart attól, hogy az örök, isteni értékekhez ragaszkodjak. Ellentmondás van e kettő között? Jézus és a gazdag ifjú esete jut eszembe: „add el, amid van, … Aztán gyere és kövess engem!” [Mt 19,21], vagy amikor így tanít Jézus: „Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni az Isten országába.” [Mt 19,24]. De ami oly sokszor jut eszembe: „Ahol a kincsed, ott a szíved is.” [Mt 6,21]. „Ezért ti elsősorban az Isten országát és annak igazságát keressétek, s ezeket mind megkapjátok hozzá!” [Mt 6,33]. Lám, számtalan módon kifejezi Jézus tanításában, hogy milyen érték az, amiért mindet tudnom kell … nem is feláldozni, nem is odaadni, nem is lemondani; hanem ami mindennél fontosabb legyen a számomra, mert az a jelen életemen túlmutató érték, amit nem érdemes aprópénzre váltani! A lélek gazdagsága! Amiért koldulnom kell Istennél, kikönyörögni, imádkozni, „elpocsékolni”, felélni életemet. Aszkétizmus? Nem, szeretet! A szeretet aktusa, odaajándékozni magam Istennek, akiből, akitől, és akiért vagyok! Vajon bírom ezt egyszer végre hinni, és élni, és erre a hitre másokkal közösségre jutni? Hatalmasságodat felérni, felzúgni bennem a Te végtelen nagyságodat engedd! El kell kezdenem, ha célomat el akarom érni! Uram legyél mesterem! Ámen:/
