Nem elég, ha csak vagyok
ApCsel 6,1-7 - Azokban a napokban a tanítványok számának megszaporodtával zúgolódás támadt a görögök között a zsidók ellen amiatt, hogy özvegyeiket elhanyagolják a mindennapi kiszolgálásnál. A tizenkettő egybehívta tehát a tanítványok sokaságát, és így szóltak: „Nem volna rendjén, hogy az asztaloknál szolgáljunk, s közben elhanyagoljuk az Isten igéjét. Azért testvérek, szemeljetek ki magatok közül hét jó hírű, Szentlélekkel és bölcsességgel teljes férfit, s bízzuk rájuk ezt a feladatot. Mi meg majd az imádsággal és az ige szolgálatával foglalkozunk.” Ez a beszéd tetszett az egész sokaságnak. Kiválasztották tehát Istvánt, akit eltöltött a hit és a Szentlélek, továbbá Fülöpöt, Prohóroszt, Nikánort, Timont, Parmenászt és Miklóst, az antióchiai prozelitát. Ezeket az apostolok elé állították, és ők imádság közben rájuk tették kezüket. Az Úr igéje pedig terjedt, úgyhogy a tanítványok száma igen megszaporodott Jeruzsálemben, sőt a papoknak is nagy tömege hódolt meg a hitnek.
Jn 6,16-21 - Miután beesteledett, tanítványai lementek a tengerre. Beszálltak a bárkába, és elindultak a tengeren túlra, Kafarnaumba. Besötétedett már, de Jézus még mindig nem ment oda hozzájuk. Mivel nagy szél támadt, a tenger háborgott. Amikor mintegy huszonöt vagy harminc stádiumra hajóztak, látták, hogy Jézus a tengeren járva a bárkához közeledik, és megrémültek. Ő pedig így szólt hozzájuk: „Én vagyok, ne féljetek!” Fel akarták őt venni a bárkába, de a bárka azonnal a parthoz érkezett, ahová tartottak.
/:Megrémültek, ahogy én is. Mert minden napomat úgy vágyom leélni, hogy az Jézus társaságában, Vele dialógusban teljen. És mire este lesz, és esti imámban megszólít: „én vagyok, ne félj”! Rádöbbenek, elfelejtkeztem Róla, tudom, hogy itt volt mellettem, de nem figyeltem rá. Lemaradtam valamiről, mert nélküle tettem dolgomat, talán kedve ellen is cselekedtem. Bűntudatom, a mulasztás, az éberség, az összeszedettség hiánya, a meg nem felelés, amit megtehettem volna, de … nem voltam ott, ahol lennem kellett volna eseménye. Megint egy napot elfecséreltem, elhibáztam. Magam uralma alá hajtottam, a napom Uráról megfeledkezve! Zúgolódok magam ellen, hogy alázatot vegyek magamon, de kevés, ha holnap nem leszek képes többre.
Szentlélek Úr Isten, téged hívlak segítségemül, hogy bár tudom, hogy méltatlan vagyok ajándékaidra (Iz 11,2-3), mégis tölts el, hiszen úgy vágyom arra, hogy teremjem bőségesen gyümölcseidet (Gal 5,22-23)! Szentelj meg, foglalj le, hogy e napom az Atya Isten dicséretére, magasztalására legyen szolgálatom által! Ámen:/
