Éltető szeretetközösség részének lenni
ApCsel 14,21-27 - Miután ennek a városnak is hirdették az evangéliumot és sokakat tanítottak, visszafordultak Lisztrába, Ikóniumba és Antióchiába. Útközben megerősítették a tanítványok lelkét, és intették őket, hogy maradjanak meg a hitben. Elmondták, hogy sok viszontagságon át kell bemennünk az Isten országába. S miután az egyes egyházakban böjtölve és imádkozva presbitereket rendeltek számukra, az Úrnak ajánlották őket, akiben hittek. Azután átmentek Pizídián, és Pamfíliába jutottak. Miután Pergében is hirdették az Úr igéjét, lementek Attáliába, onnan pedig elhajóztak Antióchiába, ahonnan Isten kegyelmébe ajánlva elindították őket a most elvégzett munkára. Amikor megérkeztek és egybegyűjtötték az egyházat, elbeszélték, milyen nagy dolgokat művelt általuk az Isten, és hogy a hit ajtaját megnyitotta a pogányoknak.
Jel 21,1-5a - Ekkor új eget és új földet láttam [Iz 65,17], mert az első ég és az első föld elmúlt, és a tenger sem volt többé. Láttam a szent várost, az új Jeruzsálemet [Iz 52,1] Istentől leszállni az égből, mint a férjének felékesített menyasszonyt [Iz 61,10]. Halottam, hogy egy harsány hang a trón felől azt mondta: „Íme, Isten hajléka az emberek között! Velük fog lakni, s ők az ő népe lesznek. Maga a velük levő Isten lesz az ő Istenük [Ez 37,26-27]. Isten letöröl majd a szemükről minden könnyet [Iz 25,8], és nem lesz többé sem halál, sem gyász, sem jajgatás [Iz 35,10], és fájdalom sem lesz többé, mert az elsők elmúltak.” A trónon ülő így szólt: „Íme, megújítok mindent!” [Iz 6,1; 43,19G] És azt mondta nekem: „Írd: Ezek az igék hitelesek és igazak.”
Jn 13,31-35 - Miután kiment, Jézus így szólt: „Most dicsőült meg az Emberfia, és Isten megdicsőült benne. Ha Isten megdicsőült benne, Isten is megdicsőíti őt önmagában, hamarosan megdicsőíti. Gyermekeim, már csak kis ideig vagyok veletek. Keresni fogtok engem, de amint a zsidóknak mondtam, most nektek is mondom: Ahova én megyek, oda ti nem jöhettek. Új parancsot adok nektek, hogy szeressétek egymást; ti is úgy szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket. Arról ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretettel vagytok egymás iránt.”
/:Jézus megdicsőülésről szóló kijelentése valaminek a végét, és valaminek a kezdetét jelzi a tanítványok részére. Amit senki más ott, akkor nem érthetett, vagy, még a tanítványok sem, csak érezhették a történelmi jelentőségét e kijelentésnek. De, a hely hiánya miatt, e mondatról majd máshol gondolkodnék, hiszen van itt ennél is fontosabb, és számomra időszerűbb gondolata Jézusnak. Az új parancs! Mintha ezt még soha nem mondta volna, vagy mert e legfontosabbnak tartja, és azért mondja itt, hogy ez maradjon meg bennük teljes értékűen: „szeressétek egymást”! Ez szól legfőképpen az akkori és a mostani tanítványokhoz, akik mint kovász kell, hogy erjesszék azt a tanítást, amit Jézus rájuk bízott. Vagyis a tanítás központi, és legmélyebb csírája a szeretetből kell, hogy táplálkozzon. Amiről megismerik őket, hogy Jézus tanítványai, és amely örökös közösséget teremt közöttük Jézusban, és általuk az Egyházban! Hogy ebből a közösségből végtelen hatalom, erő sugározzon szét a világba, az egész Egyházba, és még azon túl is. Hogy aki nem része ennek a közösségnek az is tisztelje, és vágyakozzon ehhez a közösséghez tartozni, illetve aki ebben a közösségben van, az ebből az erőből táplálkozva soha ne is akarjon kiszakadni, eltávolodni!
Milyen izgalmas, csodálatos, hogy pont ezen a napon ünnepeljük Anyák napját, azoknak a napját, akiknek a szeretete a legteljesebben képes bemutatni talán azt a szeretetet, amire Jézus itt utal. Az a feltétlen áldozatra készség, odaáldozás, elkötelezettség azért, aki testében egy vele, és általa, az Ő vajúdása, szenvedése által van! Mert Jézus szülte meg az új Embert, a maga szenvedése, odaáldozása árán, amit az Atya kért tőle, értünk, az örök emberért. Az Isten újra teremti az Embert Jézus szeretetén keresztül, mely a lélekben való újjászületés kegyelme! Ami az Ember számára nem természetes – ellentétben a testi létezésével – hanem tudatának kibontakozását követően, a szeretet igénylése által, a lélekből fakadó igényeként lesz természetének igényes részévé! És ezt tapasztalhatja, élheti meg minden ember, ki édesanyától születik, létezik, cseperedik. Az Isten végtelen szeretetében az Édesanya által részesedik, itt nyeri az első tapasztalatot arra, hogy később tudatával önmaga is vágyakozzon e szeretet ajándékozójává lenni. Amire Jézus, itteni tanításában ad tudatosságot. Legyen ez a szeretet élményem, életet hordozó életemmé, és általam is életté Krisztus közösségében minden testvér számára; de különösen azok számára, akik életét Isten bennem kéri számon! Ámen:/
