Sosem elég jó az, ahogy szeretek
ApCsel 25,13-21 - Néhány nap múlva Agrippa király és Bereniké lejöttek Cézáreába, hogy Fesztuszt üdvözöljék. Mikor már több napja ott időztek, Fesztusz említést tett a királynak Pálról: „Félix itthagyott egy fogoly férfit, akinek dolgában a zsidók főpapjai és vénei hozzám fordultak, amikor Jeruzsálemben voltam, és követelték az elítélését. Azt feleltem nekik: A rómaiaknak nem szokásuk, hogy elítéljenek valakit, amíg a vádlottat nem szembesítették vádlóival, és lehetőséget nem adtak neki az önvédelemre, hogy a bűntettek alól tisztázza magát. Amikor ennek következtében minden késedelem nélkül idegyűltek, másnap az ítélőszékbe ültem, és elővezettettem azt a férfit. A vádlók előálltak, de nem hozakodtak elő semmi olyasmivel, amiből én gonoszat gyanítottam volna, csak holmi vitás kérdéseik voltak ellene a vallásuk dolgában, és valami meghalt Jézust illetően, akiről Pál azt erősítgette, hogy él. Mivel pedig én nem igazodom el az efféle kérdésben, azt mondtam, hogy akar-e felmenni Jeruzsálembe, hogy ezek ott ítélkezzenek felette. Pál azonban fellebbezett, hogy a császár ítélkezzen fölötte, őrizetben tartottam, amíg el nem küldöm a császárhoz.”
Jn 21,15-19 - Miután ettek, Jézus megkérdezte Simon Pétert: „Simon, János fia, jobban szeretsz-e engem, mint ezek?” Ő azt felelte: „Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek!” Erre azt mondta neki: „Legeltesd bárányaimat!” Majd másodszor is megkérdezte: „Simon, János fia, szeretsz-e engem?” Azt felelte: „Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek!” Erre azt mondta neki: „Legeltesd juhaimat!” Aztán harmadszor is megkérdezte: „Simon, János fia, szeretsz-e engem?” Péter elszomorodott, hogy harmadszor is megkérdezte őt: „Szeretsz-e engem?”, és azt felelte: „Uram, te mindent tudsz, te tudod, hogy szeretlek!” Ekkor így szólt: „Legeltesd juhaimat! Bizony, bizony mondom neked: amikor fiatalabb voltál, felövezted magadat, és oda mentél, ahova akartál. Ha azonban megöregszel, kiterjeszted kezeidet; más övez fel téged, és oda visz, ahova nem akarod.” Ezt pedig azért mondta, hogy jelezze, milyen halállal fogja megdicsőíteni az Istent. Miután ezt mondta, így szólt hozzá: „Kövess engem!”
/:Jézus, miután kikérte Péter hitét, és bizonyosságot szerzett róla, hogy tudatos döntése szerint való az ő hite, „így szólt hozzá: „Kövess engem!” Hányszor, de hányszor vágytam, hogy megszólítson ezekkel a szavakkal Jézus engem is. Ha kell, szenvedések árán is – imádkozom -, de követni akarlak! Most is megkönnyezem irigylően nézve Pétert, de végtelen nagy szeretettel, aki Jézus teljes bizalmát élvezi. De jó Neked Péter! És ebben a felkiáltásomban benne van, hogy engedd meg, Péter, hogy a barátod lehessek, hogy én pedig téged követhesselek. Ezért és így szeretem, és tisztelem papjaimat is. Még azokat is, kik a papi hivatásukban valami oknál fogva nem voltak képesek megmaradni, mert nekem ők, akkor is többek a kegyelemben nálamnál. Nem bánom, csak had lehessek közelükben, hogy általuk Jézushoz lehessek közelebb, és egyre közelebb.
Igen Uram, szeretlek! Lehet, hogy nem jól, nem úgy, ahogy kellene, hogy szeresselek, de úgy szeretlek, ahogy csak bírlak! Kérlek, fogadj el ilyennek, de ha lehet tegyél alkalmasabbá, tisztábbá a szeretetre. Hogy gyengeségeim, bűneim, hibáim, el ne távolítsanak másokat, meg ne tévesszenek másokat, de annál inkább Hozzád vezessenek másokat, hogy általuk is jobbá válhassak! Ámen :/
