A hamísítatlan boldogság – titok a reményben.
1Kir 17,1-6 - Majd azt mondta a Tesbiből, Gileád lakói közül való Illés Áchábnak: „Az Úrnak, Izrael Istenének életére mondom, akinek színe előtt szolgálok, hogy nem lesz ezekben az esztendőkben sem harmat, sem eső, csak majd szám szavára.” Ekkor az Úr szózatot intézett hozzá, ezekkel a szavakkal: „Távozz innen, s eredj napkeletre, s rejtőzz el a Kárit-pataknál, amely a Jordán felé van. A patakból lesz ott italod, s a hollóknak hagytam meg, hogy tápláljanak ott téged.” Elment tehát, s az Úr szava szerint cselekedett, s amikor odaért, megtelepedett a Kárit-pataknál, amely a Jordán felé van. A hollók hoztak is neki kenyeret és húst reggel, valamint kenyeret s húst este, s a patakból ivott.
Mt 5,1-12 - A tömeget látva fölment a hegyre. Leült, a tanítványai odajöttek hozzá, ő pedig szólásra nyitva ajkát így tanította őket:
„Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
Boldogok, akik sírnak, mert ők majd vigasztalást nyernek.
Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.
Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert ők majd jóllaknak.
Boldogok az irgalmasok, mert ők majd irgalomra találnak.
Boldogok a szívükben tiszták, mert ők látni fogják Istent.
Boldogok a békeszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni.
Boldogok, akiket az igazság miatt üldöznek, mert övék a mennyek országa.
Boldogok vagytok, amikor gyaláznak és üldöznek titeket, és hazudozva minden rosszat mondanak rátok miattam. Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok nagy a mennyekben; így üldözték ugyanis a prófétákat is, akik előttetek voltak.
/:„A boldogságra nem lehet közvetlenül törekedni”, mondja Anselm Grün. De Jézus életfilozófiáját megérteni sem egyszerű. Kell egyáltalán, hogy értsem, vagy egyszerűen élnem kell a Krisztusi életet? Lev Tolsztoj azt mondja, nemes egyszerűséggel: „Ha boldog akarsz lenni – élj!” Tehát Jézus boldogságról szóló tanítása nem több mint bátorítás, megnyugtatás. Bár hol is tart a világ, Te többre vagy képes: boldogságra! Nem értem, mi a boldogság? Persze, mert nem e földi boldogság hajkurászásáról szól a tanítása, melyet úgy sem vagyok képes megszerezni, csak kergetni, mert mikor elérném azt, rájövök, hogy nem is erre vágytam. Mert a belém oltott vágy, mely a boldogságra törekszik, az a teljesség vágya, mit ebben a világban nem találhatok meg, mindvégig beteljesületlen lesz, csak ráérezhetek arra, hogy mi lehet az, mert a véges időn túli a boldogság. „A boldogságot nem lehet fogva tartani, éppoly kevéssé, mint az életet.” (Anselm Grün) De az ember az időben él, és az öröklét után vágyakozik, Szent Ágoston szerint. Életem útján tartok, tartani akarok valamerre: a teljesség, az örök boldogság, az öröklét felé, hogy jutalmam lehessen a boldogság. Addig? Örüljek, ujjongjak. Miért? Hogy kegyelmem van Istennél, hogy ismeretének ajándékát élvezhetem, élhetem, hogy reményem van a boldogságra, mely nem lehet érdemem, csak ajándékom. Amiért elviselem, hogy kinevetnek, kiközösítenek, bizonyos körökbe – az e világ által nevezett felső tízezerbe – nem illek bele, bizonyos elismeréseket nem kapok meg, nem is kaphatok meg. Mert nem e világban gyűjtök érdemeket és kincseket. Mert azok nem kellenek. Sőt, talán még bírálatot is kapok, ítéletet, mert nem akarják, hogy megzavarjam köreiket, míg én ragaszkodom ahhoz, mit Jézustól tanultam, nem adom fel álláspontomat. Talán azt is mondják, hogy merev vagyok, hogy nem vagyok képes élni a lehetőségeimmel – ahogy azt mindenki teszi – élhetetlen vagyok. Mit törődöm én velük, hát sajnálom őket, imádkozom értük, a megtérésükért. Nem azért, hogy belássák, ebben a világban, hogy nekem van igazam – mert nem ettől a világtól várok igazolást! „Ahol a kincsed, ott a szíved is.” [Mt 6,21] Isten az Úr, kiben az igazság, kiben keresem megigazulásom, hogy elnyerjem ajándékomat, mit készített nekem, és mit előre megígért Jézus Krisztusban! „Különösen most maradjatok benne, gyermekeim, hogy ha majd megjelenik, bizalommal lehessünk iránta, és eljövetelekor ne kelljen szégyent vallva távoznunk tőle.” [1Jn 2,28]
Istenem, köszönöm, hogy tudásommá adtad, hogy Nálad a boldogság. E tudásom mentén kérlek vezess, hogy rátaláljak a boldogságra, a létem teljességére, melyet tudom Te vigyázol, és nem ellenemre! Köszön, és végtelen örömmel adok hálát Neked, kit minden elesettségemben is megtapasztallak, és minden örömömben megtalálhatlak. Ámen:/
