Istennél a jutalmam
2Kir 2,1.6-14 - Történt pedig, hogy amikor az Úr fel akarta vinni Illést a forgószél által a mennybe, Illés és Elizeus éppen távozóban voltak Gilgálból. Majd azt mondta neki Illés: „Maradj itt, mert az Úr engem a Jordánhoz küldött.” Ő azt mondta: „Az Úr életére s a te életedre mondom, hogy nem hagylak el.” Elmentek tehát mindketten együtt. Ötven ember azonban követte őket a prófétafiak közül, s amikor ők ketten a Jordán mellett megálltak, messziről, velük szemben azok is megálltak. Ekkor Illés vette a palástját, összegöngyölítette, ráütött vele a vízre, s az két részre vált, s ők mindketten átmentek a szárazon. Amikor aztán átmentek, azt mondta Illés Elizeusnak: „Kívánj valamit, amit akarsz, hogy megtegyek neked, mielőtt elvesznek engem tőled.” Azt mondta erre Elizeus: „Kérlek, legyen a lelkedből kétszeres osztályrész rajtam.” Ő azt felelte: „Nehéz dolgot kértél: mindazonáltal, ha majd látsz engem, amikor elvesznek engem tőled, meglesz neked, amit kértél; ha azonban nem látsz, nem lesz meg.” Miközben így mendegéltek, s menet közben beszélgettek, íme, egy tüzes szekér tüzes lovakkal elválasztotta őket egymástól, s Illés felment a forgószéllel az égbe. Amikor ezt Elizeus látta, kiáltott: „Atyám, atyám, Izrael szekere és szekérvezetője!” Amikor aztán nem látta többé, megragadta ruháit és kettészaggatta. Aztán felemelte Illés palástját, amely leesett róla, s visszafordult, s megállt a Jordán partján, s Illés palástjával, amely leesett róla, ráütött a vízre, s az nem vált ketté. Erre azt mondta: „Hát most hol van Illés Istene?” Aztán ismét ráütött a vízre, s az két felé vált, s Elizeus átment.
Mt 6,1-6.16-18 - Ügyeljetek, hogy igazvoltotokat ne az emberek előtt gyakoroljátok, hogy csodáltassátok magatokat velük, mert így nem lesz jutalmatok Atyátoknál, aki a mennyben van. Amikor tehát adakozol, ne kürtöltess magad előtt, ahogyan a képmutatók teszik a zsinagógákban és az utcákon, hogy dicsőítsék őket az emberek. Bizony, mondom nektek: megkapták jutalmukat. Amikor te alamizsnát adsz, ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb, hogy a te adományod rejtve maradjon; Atyád, aki lát a rejtekben, megfizet majd neked. Mikor pedig imádkoztok, ne tegyetek úgy, mint a képmutatók, akik szeretnek a zsinagógákban és a terek sarkán állva imádkozni, hogy feltűnjenek az embereknek. Bizony, mondom nektek: megkapták jutalmukat. Te, amikor imádkozol, menj be a szobádba, zárd be az ajtódat, és így imádkozz Atyádhoz, aki a rejtekben van; akkor Atyád, aki lát a rejtekben, megfizet majd neked. Amikor böjtöltök, ne legyetek bús képűek, mint a képmutatók. Ők ugyanis elváltoztatják az arcukat, hogy böjtölésükkel feltűnjenek az emberek előtt. Bizony, mondom nektek: ők megkapták már jutalmukat. Te, amikor böjtölsz, kend meg a fejedet, az arcodat pedig mosd meg. Ne lássák az emberek, hogy böjtölsz, csak Atyád, aki a rejtekben van; és Atyád, aki lát a rejtekben, megfizet majd neked.
/:„Atyád, aki lát a rejtekben”! Háromszor hangzik el, figyelmeztet Jézus! Kiért teszek bármit? Önimádat, farizeusi lelkület, vagy Istennek elkötelezett szeretet? Az alamizsnáról – a jó szándékú cselekedetről, az imádságról, és a böjtölésről szól célzottan, konkrétan. Magyarázatként megjegyzi: „ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb”. Bár mi jót teszek, még magamnak se könyveljem el, ne strigulázzam, hogy mennyit tettem meg, csak tegyem, amit Isten elvár tőlem. Hú, de nehéz megszabadulni görcseimtől, mikor tudom, mit kell tennem, mit vár el tőlem Isten, de nehogy képmutatásnak tűnjön az emberek szemében, nehogy azt mondják rám, hogy na, a bigott, az eminens, a stréber. Teréz anya erre azonban azt mondja, ha bármit őszintén teszel, azt úgy is szemedre vetik, de te akkor is tedd azt. Miért? Mert végső soron minden Isten és Te közötted történik, sosem közted és a másik ember között. És valóban, ha nem az emberek elismeréséért teszem, hanem Isten szeretetéből, akkor képes leszek tovább menni. Ez olyan, mint a maratoni futóverseny. Ha a futó csak azért fut, hogy begyűjtse az elismerést, a dicséretet, de önmagában nincs meg az a hit, a cél szeretete, ami addig viszi, akkor sosem fogja elérni a célt. Szükségem van az állandó kontaktusra Istennel, hogy meg ne tévedjek, hogy el ne rontsam azt, ami szent, ami őszinte, és ami tiszta. Nem szabad engednem az emberek minősítésének, nekem Isten minősítésére van igényem, szükségem. Általa vagyok, az Isten szeretetéből vagyok most itt, Ő ajándékoz meg engem a létezéssel, mert valamit vár tőlem, valamit általam akar tenni – lenni, neki kell lennem ajándékká!
Istenem, nem szóval kell kimondanom, hogy Rád akarok figyelni, és Neked akarok megfelelni, akaratodat teljesíteni, de magamnak szükségem van arra, hogy kimondjam, és létezésem értelmét minden pillanatban, de a kísértések idején még inkább kifejezzem, gondolattal, szóval és cselekedettel! Cselekedeteimben nem magam sikerét szeretném, hanem a Te dicsőségedet hirdetni! Őszinte, tiszta szeretetet akarok Neked ajándékozni, mint önmagamat, aki lenni vágysz általam. Bátoríts, légy erősségem! Ámen:/
Teréz anya
Te csak Jézusra hallgass!
1. Amit évek hosszú során felépítettél, egy pillanat alatt rombadőlhet.
Ne törődj vele! Te csak építs!
2. Ha valakinek segítesz, furcsán néznek rád az emberek.
Ne törődj vele! Te csak segíts annak, akinek szüksége van rád!
3. Ha mindent megteszel másokért, cserébe rúgást fogsz kapni.
Ne törődj vele! Te csak tedd, ami tőled telik!
4. Azt a jót amit ma cselekszel, holnapra elfelejtik.
Ne törődj vele! Te csak tedd a jót!
5. A becsületesség, a tisztesség és az igazmondás támadhatóvá tesz.
Ne törődj vele! Te csak légy becsületes, tisztességes és őszinte!
6. Az emberek ésszerűtlenül gondolkodnak, helytelenül cselekszenek és önzők.
Ne törődj vele! Te csak szeresd a felebarátodat!
7. Ha jót teszel, azt mások úgy tekintik, hogy hátsó szándék vezet.
Ne törődj vele! Te csak tedd a jót!
8. Ha ezek a célok vezérelnek, hamis barátaid és igaz ellenségeid lesznek.
Ne törődj vele! Te csak kövesd céljaidat!
(Teréz anya breviáriumából idézve)
