Igazság viszonyomat tökéletesíteni
Oz 10,1-3.7-8.12 - Lombos szőlőtő Izrael, gyümölcse méltó hozzá. Amilyen sok volt a gyümölcse, olyan sok oltárt emelt; amilyen bőségesen termett a földje, olyan bőségesen állított fel bálványoszlopokat. Szívük megoszlott, de most majd megbűnhődnek! Ő maga töri majd össze bálványoszlopaikat, pusztítja el oltáraikat. Hiszen máris mondják: „Nincs nekünk királyunk, mert az Urat nem féljük! A király pedig mit tehet velünk?” Elveszett Szamaria, királya olyan, mint a pálca a víz színén. Elpusztulnak a bálványmagaslatok, hol Izrael vétkezett; lapu és tövis nő majd oltáraikon, és ők majd így szólnak a hegyekhez: „Borítsatok el minket!” - s a halmokhoz: „Omoljatok ránk!” Vessetek magatoknak az igazság szerint, és arattok is majd az irgalom szerint; törjetek fel ugart magatoknak; ideje, hogy keressétek az Urat, és ő majd eljön, hogy igazságra tanítson titeket.
Mt 10,1-7 - Ezután magához hívta a tizenkét tanítványát. Hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkek felett, hogy kiűzzék azokat, és meggyógyítsanak minden betegséget és minden bajt. A tizenkét apostol nevei pedig ezek: az első Simon, akit Péternek neveznek, és András, a testvére, Jakab, Zebedeus fia, és a testvére, János, Fülöp és Bertalan, Tamás és a vámos Máté, Jakab, Alfeus fia, Tádé, a kánaáni Simon, és az iskarióti Júdás, aki el is árulta őt. Ezt a tizenkettőt küldte Jézus, és megparancsolta nekik: „A pogányokhoz vezető útra ne térjetek le, és szamaritánus városba ne lépjetek be! Menjetek inkább Izrael házának elveszett juhaihoz! Menjetek és hirdessétek: „Elközelgett a mennyek országa!”
/:>>Jézus Krisztus minden korban, így a mi korunkban is ugyanazokkal a szavakkal megy elébe az embereknek: „Megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket.” (Jn 8,32) E szavak egyszerre rejtenek alapkövetelményt és figyelmeztetést: kimondják, hogy az igazi szabadság előfeltétele az igazsághoz való őszinte viszony, s figyelmeztetnek, hogy kerülnünk kell minden hamis szabadságot, vagyis minden olyan szabadságot, ami nem az életünket és világunkat meghatározó teljes igazságban gyökerezik.<< (II. János Pál pápa)
Bizony, csak statisztikai adat vagyok, ha az igazság őszinte megismerésére nem törekszem, és ahhoz nem igazítom életemet, de mégis, kereszténynek vallom magam.
Isten keres bennünket, akik Jézus szavaiban az elveszett juhokként jelenünk meg; ez a keresés „Isten szívében veszi kezdetét, és az Ige Megtestesülésében éri el csúcspontját”, mondja II. János Pál. Bizonyos vagyok benne, hogy papjaink Istenhez vezetnek, ez a bizalom az emberismeret felett álló Istenbe vetett hitemből kell, hogy táplálkozzon. Akik arra sarkallnak, hogy gonoszságaimtól szabaduljak meg, és az igazsághoz láncoljam oda magamat, szabad akaratomból, feltörve ugaromat, megszokásaimat, korlátaimat, melyeket magam állítottam magamnak. Ne legyenek törvényeim, ne elégedjek meg a törvényekkel, hanem szeretni tanuljak meg – attól, aki a szeretet! Ne higgyek a Sátánnak, aki el akarja hitetni velem, hogy ő Istenhez hasonlóan képes megkülönböztetni a jót és a rosszat. Álságosságának bizonyítéka, hogy Isten saját Fia által indul keresésünkre, hogy visszavezessen a gonoszság útjairól, melyek mind messzebbre vezetnek az igaz úttól. Ha engedelmeskedek az Istenfiúság meghívásának, melyet a keresztségemben kaptam Istentől, akkor letérek a gonoszság útjáról, mert megértem, hogy hamis ösvényen járok. Akkor győzöm le a gonoszt, mely folyton ott settenkedik körülöttem. „A gonosz legyőzése: ez a Megváltás jelentősége.” Zárja elmélkedését II. János Pál pápa, ez a nagyon őszinte és nagyon modern ember, ki méltón lett Péter utódja, akit már Péterrel együtt választott ki Isten, akit így küldött közénk Isten, hogy „Menj és hirdesd: Elközelgett a mennyek országa!”
Eszembe jut, mit a napokban hallottam, és felkaptam rá a fejem: hogy nem mennyország, hanem mennyek országa, vagyis egy ország, amelyben minden Istenben hívő, megtért lélek egy önálló menny, egy önálló boldogsága Istennek, akiért elküldött, és aki elfogadta a meghívást arra a bizonyos égi menyegzőre. Érthető lehet-e számomra az a boldogság, melyet Isten készít a számunkra? Szeretném hinni, hogy igen, abból, amilyen vágyam van arra, hogy boldog legyek, ami nem önmagamban megtalált boldogság, hanem azok közösségében, akikkel boldogságra vágyom, de e világ keretei, korlátai között elérhetetlen. Ezért nem is próbálom megszerezni, mert már tudom, hogy a szeretet nem önző, nem követelődző, nem keresi a maga javát, és így tovább. De kapcsolatban szeretnék lenni azokkal, mindörökké, akikkel vágyom, hogy majd elérhessem az örök boldogságot. Ez a megkülönböztetett tisztelet, szeretet, szelídség, alázat, türelem, figyelem a másik iránt bennem, mit Istenben váltok szolgálattá ebben a világban. Mert e világban vállalt szolgálatom Istennek, az Ő boldogsága, hogy megértettem akaratát, szándékát, általam teljesítendő szeretet vágyának megélését ebben az emberi világban. „Vessetek magatoknak az igazság szerint, és arattok is majd az irgalom szerint”! Amiért irgalmával fejezi ki boldogságát bennem.
Istenem, add, hogy e szolgálatommal a megváltottság öröméről legyek képes hírt vinni, és megkönnyítsem szeretteim üdvösségre eljutását, nekem pedig add, hogy téged boldognak lássalak, és én e boldogságodban lehessek Veled eggyé! Ámen:/
