Részesülni Isten békességében
Bölcs 3,1-9 - Az igazak lelkei azonban Isten kezében vannak, s a halál kínja nem éri őket. Úgy látszott a balgák szemében, hogy meghaltak, távozásukat balsorsnak vélték, és végső romlásnak, hogy elmentek tőlünk, ők azonban békességben vannak, ha kínt szenvedtek is az emberek szemében, reményük halhatatlansággal teljes, kevés fenyítés után nagy javakban van részük, mert Isten próbára tette, és magához méltóknak találta őket. Megvizsgálta őket, mint az aranyat a kohóban, és elfogadta őket egészen elégő áldozatul. Látogatásuk idején pedig az igazak felragyognak, olyanok lesznek, mint a szikra, amely a nádasban tovaterjed, ítélkeznek nemzeteken, és uralkodnak népeken, s az Úr lesz a királyuk örökké. A benne bízók megértik az igazságot, s a hívek kitartanak mellette szeretetben, mert választottjai kegyben és békességben részesülnek.
Mt 10,28-33 - Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de a lelket nem tudják megölni. Féljetek inkább attól, aki a lelket is és a testet is el tudja pusztítani a gyehennában. Két verebet ugye egy fillérért árulnak? És egy sem esik közülük a földre a ti Atyátok tudta nélkül. Nektek azonban még a hajszálaitok is mind meg vannak számlálva a fejeteken. Ne féljetek hát, hisz különbek vagytok ti sok verébnél. Mindazt, aki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom Atyám előtt, aki a mennyekben van. De azt, aki megtagad engem az emberek előtt, én is meg fogom tagadni Atyám előtt, aki a mennyekben van.
/:„Erről szóljon halálom!
Ne szomorkodjon, ki látja távozásom!”
Első vágyott sóhajtásom a Bölcsességek könyvének e fejezetére.
Mindannyiunknak meg kell szülnie az igazságot, mi szenvedéssel jár, pontosan úgy, ahogy minden születésért valakinek meg kell szenvednie! De a szenvedést, utóbb, a születésben fakadó remény boldogsága el fogja takarni. Az eredmény, az érdem a szenvedésért sosem marad el, ennek tudata élteti a reményt. Minden szeretetben fogant szenvedésben Isten, Krisztus szenvedésének hasonlatosságát ismeri fel, amit magához méltónak talál. Ha ezzel a megengedéssel tudjuk viselni a szenvedést, akkor érezhetjük meg Isten igazságát, amiben kitartani, állhatatosnak maradni, a teljességért való áldozatos küzdelem, amiért jutalmunk a kegyelem, és a békességben való részesülés.
E világi életünknek készületnek kell lennie az odaát való szeretetteljességre! „Sohase felejtsük el, hogy amint szeretetünknek a másvilágban kell alapot vetnie és gyökeret eresztenie, hitünknek a dúsgyümölcsű fához hasonlóan ebben a világban kell ágait terebélyesítenie.” (idézet: Newman breviáriumból)
Megvallani az Istent az emberek előtt! Ebben az Istentelen, Isten ellenes világban. Leküzdeni önmagamat, ne érdekeljen, hogy mit mond a világ rám, de a világnak megmutatni Istent! Aki velem van, nem veszít el szeme elől, vigyázz rám, mint tanítványaira, mikor úgy küldi őket, mint bárányokat a farkasok közé. Bizony, nem lehet okunk félni a világtól, de magunktól sem, hogy nem leszünk képesek megfelelni Isten elvárásainak, csak élnünk kell az igazságot, de nem farizeusként, és akkor menni fog. Mert a szeretet az meglátszik rajtunk. Az igaz szeretet nem marad rejtve!
Istenem, vágyom, hogy igazságod életemmé legyen. Hogy majd halálomban felragyogjon a halhatatlanság reménye, mely a Te békességed kegyelme legyen. Megszenvedve az újjászületést, egészen megigazultnak találjál engem, mi irgalmad általi megtisztulásom. Hogy életem ne legyen más, mint minden nappal egy kicsit meghalás – magam odaáldozása Neked. Végül a teljes feloldódás Benned! Ámen:/
