Hogy miért Isten szeretet teljessége Jézusban?
2Sám 5,1-3 - Elment erre Izrael valamennyi törzse Dávidhoz Hebronba, hogy mondja: „Íme, mi a te csontod, s a te húsod vagyunk. Tegnap is, tegnapelőtt is, amikor Saul volt a királyunk, te vezetted ki és be Izraelt, s az Úr azt mondta neked: „Te legeltesd népemet, Izraelt, s te légy Izrael fejedelme.” Elmentek tehát Izrael vénei a királyhoz Hebronba, s Dávid király szövetséget kötött velük Hebronban az Úr előtt, ők pedig felkenték Dávidot Izrael királyává.
Kol 1,12-20 - Örömmel adjatok hálát az Atyának, aki méltókká tett titeket arra, hogy nektek is részetek legyen a szentekkel a világosságban. Kiragadott minket a sötétség hatalmából, s áthelyezett szeretett Fiának országába. Benne van a mi megváltásunk, a bűnök bocsánata. Ő a láthatatlan Isten képmása, és minden teremtmény elsőszülöttje, mert benne teremtetett minden az égben és a földön, a láthatók és a láthatatlanok, a trónusok és uralmak, a fejedelemségek és hatalmasságok. Minden őáltala és őérte teremtetett. Ő előbb van mindennél, és minden benne áll fenn. Ő a testnek, az egyháznak a feje; ő a kezdet, az elsőszülött a halottak közül, hogy az övé legyen az elsőség mindenben. Mert úgy tetszett az Atyának, hogy benne lakjon az egész teljesség, és hogy általa engeszteljen ki magával mindent, ami a földön és a mennyben van, azáltal, hogy békességet szerzett keresztjének vérével.
Lk 23,35-43 - A nép bámészkodva állt ott, a főemberek pedig így gúnyolták őt [Zsolt 22,8]: „Másokat megmentett, mentse meg most magát, ha ő a Krisztus, az Isten választottja!” A katonák is gúnyolták őt. Odamentek, ecettel kínálták, és azt mondták: „Ha te vagy a zsidók királya, szabadítsd meg magadat!” Felirat is volt fölötte: „Ez a zsidók királya.” A megfeszített gonosztevők közül az egyik szidalmazta: „Nem a Krisztus vagy te? Szabadítsd hát meg magad, és minket is!” De a másik leintette ezekkel a szavakkal: „Nem félsz Istentől? Hiszen te is ugyanazt a büntetést szenveded! Mi ugyan jogosan, mert tetteink méltó büntetését vesszük, de ez itt semmi rosszat sem cselekedett.” Aztán így szólt: „Jézus, emlékezz meg rólam, mikor eljössz országodba.” Ő azt felelte neki: „Bizony, mondom neked: még ma velem leszel a paradicsomban!”
/:Hogy miért Isten szeretet teljessége Jézusban? Mert Ő, a Fiú, aki megtestesült emberként is úgy szerette Istent, mint más, egyetlen teremtett lény sem volt, vagy lesz, sőt lehet rá képes! Ö egészen képes rá, hogy alávesse magát Isten szándékának, akaratának, lényegének, bár ember létében szabad akaratával – mint bár ki más ember – lehetőséget kapott rá, hogy ellenszegüljön, mégsem tette! Ez tette Őt elsővé a holtak között, és oly szeretettel teljessé, hogy általa és érte legyen minden!
Mi nagyobb érdeme Jézusnak, a megváltásunk, vagy az Atyában való kiengesztelésünk? Jézus királyi hatalma – mire ember felfigyel, és mit tisztel, hogy nem egyszerűen csak magára vállalta minden bűnünket, és ezzel megváltott bennünket, hanem az, hogy mind ezt azért tette, hogy Istennel kiengeszteljen bennünket, ami nem kevesebb annál, mint, hogy megbocsátattunk Benne, az Istenben!
Mondhatom én erre, hogy nem érdekel, nincs rá szükségem, mit érek én ezzel? Együgyűség, szánalmas lenne. A szabad akaratom semmibevételét jelentené, ugyanis, a szabad akarat nem nélkülözi, mert nem nélkülözheti a tudatot, a tudatosságot. Már pedig, ha vállat rántva megyek el Krisztus királysága mellett, akkor úgy cselekszem, mint tudattalan ösztönös lény, magamat állati sorsra leminősítem! Vagyis visszautasítom jogaimat, felelősségemet, és kötelességeimet magammal és a világgal szemben is, mert megteszem Istennel szemben! De, az ilyen magatartás maga után vonja azt is, hogy nincs félelem, nincs türelem, nincs megértés, nincsen erény, nincs bűn, nincs törvény, stb.; mind ezek értelmetlenné váló fogalmakká válnak velem kapcsolatban is, míg bennem mások felé is!
Ha nincs királyom, nincs, akihez mérjem magam, akihez igazodjak, akiben tiszteletem lehet, és akit tisztelhetünk. Ha mind ez nincs, akkor nincs megbocsátás, feloldozás, akkor csak szeretetlenség van. De ha nincs szeretet, akkor nincs meg az élet feltétele! Mert azt nem vagyok képes elképzelni sem, hogy ez a világ önmagában működő egzisztencia, individuum nélkül, hiszen akkor, abban én sem lehetnék szubjektum. Már pedig, én vagyok én, aki senki más nem vagyok, és ez a személyiségem csak úgy álja meg értelmét, ha valakinek a részeként vagyok, mert magamat Valakihez tudnom kell mérni – viszonyítani, hogy értékem legyen! Értékállóságom garanciája Jézus Krisztusban az Isten! Aki „az Őt körülvevő homály ellenére Teremtője, Tanúja és Bírája minden embernek”, állítja Boldog Newman, és vallom Vele én is!
Istenem, Teremtőmnek, Bírámnak, bűnös létemben megbocsátómnak ismerlek, tartalak, és szeretlek, hogy képes lehessek általad arra a jóra mire szántál engem, és mire vágyok lenni! Mit tudatommal fel nem érek, ezért inkább akarok engedelmes és alázatos lenni, tudva, hogy szeretetedből vagyok, szereteted mi megtart, és Benned örök életre szán. Vágyakozom a Te színed látására, a Veled való közösségre, ezért adok hálát és dicsérlek, áldalak, hogy kinyilatkoztattad magadat nekem Jézus Krisztusban! Ámen:/
